A városokba költözés vége, vagy az urbanizáció felváltja a vidékiesedést és a rurbanizációt?
Az elmúlt néhány évtizedben az emberek vidékről a városokba vándoroltak. Sok faluban már most is érezhető az állandó lakosok elvesztése. És a nagy önkormányzatok növekedése is nyilvánvaló. De lehet, hogy fordulóponthoz érkeztünk.
Van-e még értelme az urbanizációnak?
Globális szempontból egyértelműen. Afrikában például a lakosság túlnyomó többsége még mindig vidéki életmódot folytat, és az ENSZ szerint a tömeges urbanizáció itt várhatóan csak 2050 körül éri el a csúcspontját. Ha azonban a fejlett országokra - és különösen Európára - összpontosítunk, a helyzet már más.
A nagyvárosok több okból kifolyólag már nem olyan vonzóak a fiatalabb generáció számára. Az egyik fontos tényező az ingatlanok ára, amely gyakran meghaladja a fiatal családok anyagi lehetőségeit. Egy másik tényező a közlekedés minőségének javulása - új autópályák épülnek, az autók gyorsabbak. A vonat- és buszjáratok megbízhatósága is növekszik.
Végül, de nem utolsósorban, a korábban a nagyvárosi irodaházakra jellemző munkahelyek jellege is megváltozott. Ezek a munkák digitálisak lettek, és bárhonnan végezhetők, ahol van internetkapcsolat. Így hirtelen az informatikusok, ügyvédek, könyvelők és sok más szakember fizikailag gyakorlatilag bárhol dolgozhat, még akkor is, ha ügyfeleik több tíz vagy száz kilométerre vannak tőlük. Sokan közülük a vidéket választják fő lokációjuknak.
Az emberek nagy számban fognak vidékre költözni?
Azt a jelenséget, hogy az emberek a nagyvárosokból visszaköltöznek vidékre - az urbanizáció ellentéte -, vidékiesedésnek, dezurbanizációnak nevezzük. Amikor vidékiesedésről beszélünk, akkor jellemzően arra a helyzetre gondolunk, amikor a vidéken élők is vidéki életmódot folytatnak (a város és a helyi életmód nem felel meg nekik). Tehát gazdálkodnak, otthon termesztenek zöldséget és gyümölcsöt, állatokat tartanak. A kertben kerti házaknak kell lenniük az összes szükséges barkácsfelszereléssel.
Bár ilyen fejleményt is láthatunk - egyetemi diplomával rendelkező fiatalok saját gazdaságot alapítanak és hagyományos kézműves tevékenységet folytatnak -, ez nem a domináns tendencia. Valami kissé más történik.
A fő tendencia valószínűleg a rurbanizáció lesz.
A rurbanizáció a hagyományos vidéki élet városi stílusúvá válását jelenti. És valószínűleg ez az, ami vidéken nagymértékben meg fog történni. A városi élethez szokott emberek kisebb városokba költözés után is meg akarják tartani ezt az életstílust. Így valószínűleg a kertekben a zöldségek és háziállatok helyett elsősorban úszómedencéket fogunk látni, a lakásokban pedig rengeteg modern technológiát, a dolgozószobában pedig számítógépet és gyors internetkapcsolatot.
Az emberek olyan modern szolgáltatásokat is igényelni fognak, mint például az ételkiszállítás, szeretnének majd egy jó kávét vagy egy jó ebédet. Ezért a vidéken a legmagasabb színvonalú új vállalkozások nyílnak majd meg. Többé nem lesz olyan, hogy a vidéki területeken a lakosság viszonylag szegényebb része él.
És nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy hetente legalább egyszer-kétszer be kell utaznunk a városba személyes találkozókra és megbeszélésekre. Emiatt minden reggel és délután dugók lesznek a vidéken, ahelyett, hogy nyugalom és csend lenne? Ezt csak a jövő fogja megmondani.
