Repült a nehéz kő

Habár nem égett a napmelegtől a kopár szík sarja május 26-án estefelé Füzesgyarmaton, azért egy csak egy tikkadt szöcske mégiscsak legelészett rajta. Ez a szöcske Nagy Imre volt, aki eme ciripelő jószágként jelent meg annak a darabnak a nyitóképében, amelyet Boka Gábor színidirektor álmodott meg Arany János Toldi című hőskölteménye alapján.

A roppant vendégoldalt címszereplőként Tőkés Miklós emelgette, és ha már ott volt, lecsapott két vonyító toportyánt, akiket a szöcskéből átavanzsált Nagy Imre és Vida Imre alakított vérszomjas vadsággal. Ők ketten kaptak még tőle a leosztásból, hiszen ők voltak a Buda főterén legyőzött bika első s hátsó fele is. A négysonkás hím szarvasmarha mellett megjelentek még Lajos király porkolábjaiként valamint Laczkfi nádor ",,a jó lovas katonája"-ként, hogy ne csupán legyőzöttként szerepeljenek a darabban.

Csák Imre Bagarja uram után ebben a darabban is meghatározó szerepeket kapott. Először Laczkfi lovaskapitányaként jelent meg, majd szerény társaságomban, mint temetői kereszt, aztán ő volt a jó Nagy Lajos király, s furcsa mód ő alakította a cseh Mikolát is, aki jelen feldolgozásban Hasek Zmrizlina névre hallgatott.

Cseh harcosként Miklóssal kellett megküzdenie, miközben a szurkoló tömeg ",,csesi, csesi doto ho" illetve ",,hajrá Miki" kiáltásokkal buzdította őket. A küzdelem kimenetele nem volt kétséges, csak a közönség nyerhetett.

Jómagam, immár megszokott módon negatív figuraként kúsztam be a színpadra. Én próbáltam megformálni a talpnyaló Toldi Györgyöt, a ",,rókalelkű bátyát".

Özvegy Toldi Lőrincnét, édes jó anyánkat Szabó Lászlóné Erzsike alakította, aki emellett Kovács Nikoletta és Megyesi Ildikó valamint még néhányunk társaságában megjelent sárréti széltől remegő nádként vagy budai úrinépként is.

A zenei hátteret Hegyesi Sándor szolgáltatta tangóharmónikával, akinek a darab során legkülönbözőbb dallamokat kellett kicsikarnia a hangszeréből, amelynek maradéktalanul eleget is tett.

A rendező, narrátor és közönséghergelő szerepkörben újfent Boka Gábor jelent meg, aki roppant gyakorlattal navigálta a közönség soraiból kiválasztott függönyök mozgását is, akik Gulyás Csaba valamint Tóth Gábor voltak.

A producer csöppet sem könnyű feladatát ismét Ibrányi Éva vállalta fel. Reméljük, nem csalódott a kiválasztott szereplők teljesítményében. A tapsból és a zárszavából ítélve bizonyára nem.

A Helység kalapácsa után azt fogalmaztuk meg magunknak, hogy szeretnénk újra a színpadra állni, hát ez megtörtént, és úgy látszik, lassan formálódik Füzesgyarmaton egy állandó társulat, amelynek tagjai nagy élvezettel vesznek részt az előadásokon. Bízunk benne, lesz még folytatás, és abban is, hogy a közönség is kitart mellettünk.

Az előadás megtekintéséhez, kattintson a videóra!