Wenckheim termet avattak a grófi családdal
Teremavató ünnepséget tartottak június 10-én a Harruckern János Közoktatási Intézmény gyulai központjában. A város legnagyobb, 260 személyes terme péntektől a Wenckheim nevet viseli. A rendkívüli eseményre elfogadta a meghívást Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő és gróf Engelbert Wenckheim.
Eljött Simon István térségi tanácsnok, Doboz polgármestere. Megtisztelte jelenlétével az eseményt dr. Kovács József országgyűlési képviselő, s köszönthettük dr. Görgényi Ernőt, Gyula város polgármesterét, továbbá részt vett a megnyitón Balogh József, Szabadkígyós polgármestere. Díszvendégekként jelen volt gróf Csáky Hajnalka és gróf Csáky István. Kazinczy István, a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza gyűjteményvezetője, a Wenckheim család avatott kutatója jelentősen hozzájárult ahhoz az impozáns kiállításhoz, ami a névadó ünnepséget kíséri, s június 30-ig tekinthető meg a látogatók számára. Természetesen nem hiányozhatott a Harruckern vezetője, Mikulán Róbert igazgató sem.
A Wenckheim terem avatóján számos díszvendég megjelent
A méltató beszédek egyaránt kiemelték, hogy a Wenckheim-teremnek helyt adó TISZK épület helyén tavaly még egy romokban álló épületcsoport állott. Különösképp dr. Görgényi Ernő polgármester adott annak hangot: szinte hihetetlen, hogy néhány hónap alatt olyan fejlesztések történtek a gyulai Harruckernben, amelyek felérnek a városrész rekonstrukciójával is. Mikulán Róbert igazgató hangsúlyozta, a Harruckern jelenlegi állapota, a fejlesztések kizárólag közös összefogással és szívós munkával jöhettek létre. Az oktatási komplexum vezetője azt is elmondta: sokáig tanakodott azon az iskola stábja, melyik Wenckheimről nevezzék el a termet.
Végül a Wenckheim családot választották a névadónak, hiszen annyi remek személyiség élt eme nemesi família tagjai között. Osztotta Mikulán Róbert véleményét Kazinczy István, a Wenckheim család szenvedélyes kutatója. A gyűjteményvezető élvezetes előadásából például kiderült: Jókai Mór az Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán regényeiben feltűnő Kárpáthy János házasságkötése utáni, „megjavult” alakját gróf Wenckheim József Antalról, míg a lovagias jellemű unokaöccséről, a később minszterelnökké lett báró Wenckheim Béláról Szentirmay Rudolfot formázta meg. A család tagjai az iskolaalapításban is jeleskedtek. Így létesült a megye első gimnáziuma Mezőberényben, 1802-ben.
Wenckheim Krisztina grófnő pedig 1892-ben tett alapítványt egy gyulai főgimnázium létesítésére. Ő egyébként híres volt jótékonykodásairól: a házasságkötése alkalmával, 1872-ben például százezer forintot adományozott a gyulai árvaház létesítésére. Többek között arról is hallhattunk, hogy a Körösök szabályozása terén úttörő szerepet fölvállaló báró Wenckheim József (mely munkát a főúri család tagjai folytattak) gróf Széchenyi Istvánt megelőzően szerzett érdemeket a magyar lótenyésztés helyreállítása és fejlesztése ügyében.
A kutató előadását követően Gróf Engelbert Wenckheim lépett a mikrofonhoz: az Oettinger-, és a Pécsi Sörgyár tulajdonosa azért utazott Bécsből Gyulára, hogy részt vehessen az ünnepélyen. Gróf Engelbert Wenckheim elmondta: bár már törve beszéli a magyar nyelvet, a hazája mindig Magyarország, Békés megye és Doboz marad.
Gróf Engelbert Wenckheim Bécsből érkezett az avatóra
Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő pedig azt emelte ki: azért költözött haza Dobozra Angliából, hogy az embereket szolgálhassa. A karizmatikus grófnő szerint sokkal büszkébb a család által épített templomokra és iskolákra, mint egykori kastélyaikra. A beszédek után Emődi Ildikó operaénekesnő és Gál Csaba zongoraművész csodás koncertje következett.
Emődi Ildikó és Gál Csaba remek koncertet adott
Az esemény fénypontjaként pedig a Wenckheim családdal együtt leplezték le a gyulai aulát díszítő Wenckheim-névtáblát, amit nagyszabású állófogadás következett.
forrás: Harruckern János Közoktatási Intézmény, B.J.