Október 23-ára emlékeztünk
Az 55 évvel történtekről 35 évig tilos volt beszélni, a hivatalos politika, sajtó, oktatásügy számára tabutéma volt. A rendszerváltás egyik alapvető, szimbolikus lépése volt az addig ellenforradalomnak titulált 1956 rehabilitása, forradalomként és szabadságharcként történő ünneplése.
1956 őszének története a megyében Békéscsabán indult. Tóth István hadosztályparancsnok engedélyezte, hogy katonái levegyék sapkájukról a kommunista címert, és nem engedett a pártbizottság kérésének, nem adott gépfegyvert a pártvezetőknek. A csabai városi, majd megyei forradalmi bizottság elnöke Fekete Pál tanár volt. A forradalom leverése után Békés megyében az 1959-ig elhúzódó 300 politikai perben mintegy 1500 embert ítéltek el. Nekik is emléket állít a Békés Megyei Levéltár Erdmann Gyula szerkesztésében megjelentetett Békés megye 1956-ban c. 3 kötetes forráskiadványa.
Az 55 évvel történtekről 35 évig tilos volt beszélni, a hivatalos politika, sajtó, oktatásügy számára tabutéma volt. A rendszerváltás egyik alapvető, szimbolikus lépése volt az addig ellenforradalomnak titulált 1956 rehabilitása, forradalomként és szabadságharcként történő ünneplése. Az 1989. október 23-i békéscsabai ünnepségen természetes volt, hogy Fekete Pál, aki közel 7 évet ült börtönben, mondta az ünnepi beszédet.
Napjainkban az ’56-os megemlékezés egyike legnagyobb állami ünnepeinknek. A hivatalos megemlékezéseken kívül egyre több rendezvény szól arról, hogy a fiatalokhoz közelebb kerüljön az ünnep. Ennek jegyében rendeztek 2011. október 21-én kistérségi történelmi vetélkedőt Kétegyházán a művelődési házban „Örökségünk ’56” címmel. A program szervezői a Táncsics Mihály Művelődési Ház és Könyvtár és az Ardelean-Márki Honismereti Kör voltak.
A vetélkedő résztvevői
A vetélkedőre a Gyulai kistérség 7–8. és 10–11. osztályos tanulói jelentkezhettek. A versenyen hét iskola egyenként háromfős csapata vett részt. A rendezvény Kalcsó Istvánné Kétegyháza polgármestere nyitotta meg. A kérdéseket Fekete Gabriella közoktatási szakértő, történelemtanár állította össze, ő volt a verseny játékvezetője is. A megoldásokat háromtagú zsűri bírálta el, amelynek elnöke Sáfár Gyula a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese volt, tagjai pedig Telek Mihályné címzetes nyugalmazott iskolaigazgató, történelemtanár, valamint Zombai Károlyné nyugalmazott történelemtanár voltak.
Általános iskolai és középiskolai kategóriában hirdettek eredményt. A győztesek és felkészítő tanáraik könyvjutalomban részesültek.
Forrás: Békés Megyei Levéltár
