Békés megye hírek

Nyaralás anno

Nyaralás anno
A levéltári források a polgárság privát szférájának sokszínűségéről adnak tanúbizonyságot. Naplók, levelek és újságcikkek tudósítanak a szabadidő eltöltéséről, az utazásokról.
A XIX. században virágzó fürdőkultúra a Békés megyei polgárokat is utazásra csábította. Közelsége miatt is népszerű úti cél volt a nagyváradi Püspökfürdő (más néven Szent László-fürdő), melynek vize „kitűnő hatással van reumatikus, köszvényes, görvélykóros bántalmaknál, rosszul gyógyuló bőrfekélyeknél, az aggkorral járó gyöngeségeknél, női betegségeknél stb."  Így reklámozta a fürdőt a Fürdőigazgatóság a Békés 1885. május 24-i számában - kiemelve azt is, hogy „Gyógydíjak nincsenek". Az említett lap 1896. júliusi számában a fürdő bérlője, Czeglédi Sándor a lap riporterének kérdésére válaszolva ad tanácsot a gyógyfürdők - ma is érvényes - használatához: „A fürdők használatának célhoz vezető módjára nézve pedig megjegyzem, hogy az a 48 órai fürdőzés, úgy egyik, mint másik helyen, semmit se ér, s legfeljebb a tisztaság elérését eszközli, mert a gyógyhatás oly rövid idő alatt elő nem állhat. Hanem igenis 5-6 nap után már van valami hatás, s aki nagy bajtól akar megszabadulni, annak 3-4 hétig, sőt tovább is kell használnia a fürdőt..."  A XIX. sz. végén a nagyváradi Püspök- és Félixfürdőben gyógyított a Gyulán magánpraxissal rendelkező Glazer Károly, aki Békés vármegye tiszteletbeli főorvosa, Pusztaföldvár községi orvosa volt.

A képeslap a Békés Megyei Levéltár tulajdona

Félixfürdőben gyógyított a Gyulán magánpraxissal rendelkező Glazer Károly, aki Békés vármegye tiszteletbeli főorvosa, Pusztaföldvár községi orvosa volt
A polgári családok magánlevelezései tengeri fürdő utakról is beszámolnak, ahol a tervezésnél az ár is fontos szempont volt. Kliment Márta írja édesanyjának: "... az árt természetesen mindannyian sokalljuk, dacára annak, hogy a szobák teljes kényelemmel vannak bútorozva ... Azt gondoltuk ... ha csak 2 szobát tartanánk összesen meg ... egy hónapra 80 frtba kerülne a lakás; Matyi 5 hetet számít az ott időzésre. A 100 frt két részre osztódik, és nekünk 50 frt volna kiadásunk a lakásra". Az adriai tengerpartról (Ikáról) bátyjának küldött beszámolóban is előjönnek a pénzügyek: „Csirkét, tojást mérsékelt áron kapunk, a vajat még egyszer oly árban, mint nálunk; a halnak aprója kilónként 45 kr, a szebbnek 70-80 kr, ugye ez nem túlságosan olcsó? Mégis remélem, hogy kijövök a pénzemből."

Békés megye legrégibb gyógy- és üdülőhelye: Gyopárosfürdő

Békés megye legrégibb gyógy- és üdülőhelye: Gyopárosfürdő
Itthon is szívesen nyaraltak, számos levelet olvashatunk gyopárosfürdői nyaralásról, ahol „fürdés közben fehér, sziksós iszappal bedörzsöljük karjainkat" és budapesti programokról. „Nagyon jól telnek a napok Pesten. Már voltunk az Operában, Lakmét adták. ... ha holnap du. szép idő lesz, felmegyünk a Gellért hre." - írta Ladics Klára édesanyjának.  Kliment Márta budapesti programok (Városligetben tett látogatása) kapcsán bátyjának benyomásait is megírja: „itt rengeteg ember mozog, élénk sétakocsikázás volt, s az egész élvezetes látványt nyújtott".

A tenkei fürdő is népszerű volt a megyei polgárság körében (képeslap, 1910)

A tenkei fürdő is népszerű volt a megyei polgárság körében (képeslap, 1910)
A nyaraláson túl még számos, a polgárság világát bemutató érdekes mozaik tárul elénk, ha olvasgatjuk a Békés Megyei Levéltár Kisvárosi polgárok címmel megjelent kiadványát, amely megvásárolható a levéltárban.
Forrás: Litauszky Györgyné (Békés Megyei Levéltár)