Messzeszólók

Budapest és Bécs között 1889-re létesült kapcsolat. Békés megyét 1892-re csatolták a távbeszélő-hálózathoz, a Körös–Tisza–Maros szabályozási társulatok ekkorra 250 kilométer hosszú, Békés, Gyoma, Szarvas, Kunszentmárton, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó városokat érintő vonalat építettek ki.

1894 májusában 28 településen összesen 119 Békés megyei közhasznú törvényhatósági távbeszélő-előfizetőt írtak össze, az érdeklődő „messzebeszélők” döntő többsége, húsz intézmény és magánszemély a megyeszékhelyről, Gyuláról jelentkezett. Szarvason előzetesen 11, Csabán nyolc készülékre mutatkozott igény. Az előfizetési díj állomásonként 15–75 forint között változott. (Ekkortájt egy beosztott megyei hivatalnok havi átlagkeresete 60–70 forintot ért el; 1 kg kávét 2 forint 20 krajcárért, 1 kg borjúhúst 80 krajcárért árultak.)

Gyulán a vármegyei hatóság hét telefonvonalra tartott igényt: a megyeházán öt, a főszolgabírói hivatalban és a közkórházban egy-egy állomást működtettek. A városházán egy, a helybeli iparosok, kereskedők üzlethelyiségeiben hat készülék üzemelt. Elsők között saját vonala volt a Huszka János által fenntartott Komló szállodának, a Reisner-féle gőzmalomnak, Weisz Mór és Társa sugárúti pálinkafőzdéjének, valamint a Braun és Czinczár-cég ipartelepének. A legelső gyulai magánelőfizetők sorába a város tehetős, legtöbb adót fizető polgárai tartoztak. A gyufagyáros Reisner Emánuel mellett Czinczár Adolf fakereskedő, Berényi Ármin ügyvéd, Berkes Sándor közmegbecsülésnek örvendő kórházi orvos, Zöldy János doktor és Fürdök István ezredes áldozott a távbeszélőre. A vásárlók kényelmére Schmidt István 1912-ben vezettetett be telefont vas- és fémáruházába, amely a Békés megyei áramkörben a 83. számot nyerte el.

A megyeházán öt, a főszolgabírói hivatalban és a közkórházban egy-egy állomást működtettek

Az előfizetők gyűjtését követő egy éven belül, 1895 februárjában került sor a telefonvonal ünnepélyes Békés vármegyei átadására Tallián Béla főispán jelenlétében. Gyulán a távbeszélés reggel nyolctól este kilenc óráig volt lehetséges, megszakítás nélkül. A németvárosi templommal szemben lévő Birgmayer-féle házban megtelepedett Iritz Lipót villanymechanikus – újsághirdetése szerint – jutányos áron vállalta a telefonösszeköttetés kiépítését és karbantartását is.

 

Bővebben:

http://www.gyulaihirlap.hu/index.fcgi?rx=&item=&akadaly=&nyelv=hu&menuparam_8=2527&menuparam_24=6

 

Forrás: Békés Megyei Levéltár