Láss, gondolkodj, emlékezz… – Békéscsabán az Auschwitz Album
A Békés megyei zsidóság történetének kutatása a Békés Megyei Levéltárban fellelhető dokumentumok, a már feltárt gazdag forrásanyag tanulmányozása nélkül elképzelhetetlen. Jelenleg is több kutatás folyik egy-egy család története, vagy a teljes zsidóság 20. századi történelmére vonatkozóan.
2011. október 3-án Békéscsabára érkezett a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány vándorkiállítása, az Auschwitz Album. A Rólunk, nekünk, nélkülük… alcímet viselő tárlat a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium aulájában nyílt meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a diákok is mind többet tudjanak meg a múlt század eme szégyenéről.
A Vantara Gyula Békéscsaba polgármestere fővédnöksége alatt megrendezett kiállítás meghívottjait a házigazda, Laduver Ferenc igazgató úr köszöntötte, majd a kiállítást Köles István, a város Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságának elnöke nyitotta meg. Köszöntőt mondott dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke, majd dr. Erdész Ádám a Békés Megyei Levéltár igazgatója mondta el megnyitó előadását.
Az Auschwitz Albumba rendezett – a vidéki zsidóságnak emléket állító – 28 képet a helyi vonatkozású dokumentumokból összeállított tablók egészítik ki. 1944-ben kb. 2600–2700 zsidó élt Békéscsabán, a megye egykori legnagyobb zsidó közösséggel bíró településén. Ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásokat folytattak, egyesületeket alakítottak, zsinagógákat építettek (a Luther utca két oldalán) és létrehozták az Aggok Házát.
Rosenthal Márton Első Békéscsabai Gőzmalom Rt. malma
Az Auschwitzba és Strasshofba deportáltakon kívül sok zsidó halt meg munkatáborokban is. A hitközség a második világháború végére elnéptelenedett, a régi zsinagógákat már más funkcióra használják. A kiállítás a holtaknak és az élőknek egyaránt emléket állító helytörténeti tablója, a családi archívumokból előkerült képeken mutatja be a békéscsabai zsidóság múltját. Ezen dokumentumok kapcsán elkerülhetetlen, hogy ne említsük meg, és ne ajánljuk a tárlat látogatóinak figyelmébe a Békés Megyei Levéltár két forráskiadványát, amelyeket Kereskényiné Cseh Edit, a Békés megyei és a gyulai zsidóság történetének elismert kutatója állított össze.
A gyulai zsinagóga épülete ma zeneiskolaként működik
Az 1994-ben megjelent A gyulai zsidóság és a vészkorszak c. könyv fókuszában a holokauszt-korszak áll, összesen 75, 1939–1945 között keletkezett dokumentumot közöl, többségében Gyula város polgármesterének iratanyagából. A 2002-ben kiadott A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai c. dokumentumgyűjteményben a Békés megyei zsidóság múltjának teljességre törő bemutatására vállalkozott a szerző. Több mint 170 dokumentum jelenik meg a kötetben a Levéltár 1799–1949 közötti iratanyagából, bepillantást nyújtva a Békés megyei zsidóság mindennapi életébe a betelepülés első korszakától, a holokauszt utáni évek történéséig.
Az Auschwitz Album – Rólunk, nekünk, nélkülük… című kiállítást diákok vezetésével tekinthetik meg a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium aulájába betérő látogatók.
Forrás: Békés Megyei Levéltár
