KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - új kenyér ünnepe
Az augusztus 20-ához közeli vasárnapunk minden évben az új kenyérért való hálaadás ünnepe. Megköszönjük Istennek, hogy ebben az évben is megérett a gabona, le lehetett aratni, lesz kenyér az asztalunkon. Ugyanakkor hálát adunk a lelki kenyérért is.
Az augusztus 20-ához közeli vasárnapunk minden évben az új kenyérért való hálaadás ünnepe. Megköszönjük Istennek, hogy ebben az évben is megérett a gabona, le lehetett aratni, lesz kenyér az asztalunkon, mert az Úr gondoskodik a testi szükségeinkről is. Ugyanakkor hálát adunk a lelki kenyérért is, a mindennapi Igéért, és az élő kenyéréért, Jézus Krisztusért. Ő így tanít minket imádkozni: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy... a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." /Máté evangéliuma 6,11/ Ez a kérés olyan emberi szükséget fejez ki, amivel minden ember, minden nap találkozik. Elborzadva látjuk a képsorokat a ma is éhező millió embertársunkról, akik igazán tudják mit jelent nélkülözni, és közben szégyelljük magunkat, hogy mennyire nem tudunk hálásak lenni azért, amink van, mindig több kellene, és pazarlunk mértéktelenül. A régi korok embere még tudta, hogy mit jelent a mindennapi betevő értéke. Ha délben megszólalt a harang, levette a kalapját, keresztet vetett, vagy imára kulcsolta a kezét, és szívből könyörgött. Elképzelhetetlen volt, hogy az utcán eldobott kenyér vagy más élelem lett volna. Kezdjük elfelejteni, hogy Isten a mi gondviselő Atyánk, Tőle kapunk ajándékul mindent, ami a földi élethez szükséges. Neki tartozunk hálával, a hálás ember pedig megelégedett. Pál apostol írja Timóteusnak: „Valóban nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel." /1. Timóteus 6,6/ Azt is érdemes megfigyelnünk, hogy a Mi Atyánk-ban a mi mindennapi kenyerünkért imádkozunk. Nem az én mindennapi kenyeremért. Nem magamnak kérem csupán, hanem másoknak is, így testvéri közösséget vállalok az egész emberiséggel. Meg kell tanulnunk többes számban gondolkozni, tervezni, imádkozni, küzdeni, dolgozni. Én-emberekből mi-emberekké nevel az Isten.
Legyen imádságunkká a Székely asztali áldás, nemcsak új kenyér ünnepén!
„Ki asztalt terítesz az égi madárnak, teríts asztalt, teríts szegénynek, s árvának!
Nyújtsd ki Atyám, nyújtsd ki, jóságos kezedet, adj a koldusnak is tápláló kenyeret!
Ételben, italban legyen bőven részünk, gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk! Ámen.
Gondviselő Atyánk, asztalodtól kelve, szívből hálát adunk, kezünk összetéve.
Áldd meg ezt a házat, s ennek a gazdáját, fordítsd vissza néki a vendéglátását!
Áldd meg a szegényt, a szenvedőt, s az árvát, a benned bízóknak viseld mindig gondját! Ámen.
Lejegyezte: Tóth Márta kórházlelkész
