KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - ,,Ne féljetek!'' - Életünk viharainak lecsendesítése
A félelem nagyúr. Tudjuk jól, hogy a félelemnek egészséges szerepe is van, mert figyelmeztet az esetleges veszélyre, de vigyáznunk kell, hogy milyen mértékben határozza meg a hétköznapjainkat, mert örömrablóvá, bénítóvá tud hatalmasodni.
Valaki megszámolta, hogy a Bibliában 365-ször fordul elő a „Ne félj!" - biztatás, nyilván nem véletlenül van ez így, hiszen minden napra jut belőle egy. Félelemmel teli világunkban nagy szükségünk van Jézus bátorító szavaira. Így voltak ezzel annak idején a tanítványok is, akikről ezt olvashatjuk: „Amikor beszállt a hajóba, követték őt /Jézust/ a tanítványai. És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt. Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: Uram, ments meg minket, elveszünk! De ő így szólt hozzájuk: Mit féltek, ti kicsinyhitűek? Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett. Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?" /Máté evangéliuma 8,23-27/
A földrengéshez hasonló viharban megrendült a tanítványok hite. Amikor követték Jézust a hajóba, bizonyára nem számítottak arra, hogy életveszélyes helyzetbe kerülnek. Hasonló csalódást élhetnek át azok is, akik azt gondolják, hogy a keresztyén élet mentes a gondoktól, bajoktól, próbáktól. Jézus soha nem ígérte ezt, viszont egyértelműen kijelentette: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." /János evangéliuma 16,33/ Krisztus követőivel is előfordul, hogy súlyos betegséget kell elhordozniuk, elveszítik szeretteiket, és sok egyéb okból kifolyólag is félelemmel telhet meg a szívünk. Nem a viharok hiánya különböztet meg minket a nem keresztyénektől, hanem az a Jézus, Akit a viharban megtalálunk, Akihez fordulhatunk, Aki lecsendesíti az életveszélyesen fenyegető, háborgó hullámokat.
A félelem nagyúr. Kikezdi az Isten jóságába vetett bizalmunkat, eltompítja az emlékezetünket, kiszívja lelkünkből az életet, minimalizálja elégedettségünket. Jézus komolyan veszi az emberi szív félelmét, nyilván ezért találjuk leggyakoribb felszólításai között a „Ne félj" biztatást. Tudjuk jól, hogy a félelemnek egészséges szerepe is van, mert figyelmeztet az esetleges veszélyre, de vigyáznunk kell, hogy milyen mértékben határozza meg a hétköznapjainkat, mert örömrablóvá, bénítóvá tud hatalmasodni.
Jézus lecsendesítette a vihart, és jó azt tudnunk, hogy neki hatalma van életünk viharai felett is. Forduljunk Hozzá bizalommal és megtapasztaljuk erejét, segítő szeretetét!
A földrengéshez hasonló viharban megrendült a tanítványok hite. Amikor követték Jézust a hajóba, bizonyára nem számítottak arra, hogy életveszélyes helyzetbe kerülnek. Hasonló csalódást élhetnek át azok is, akik azt gondolják, hogy a keresztyén élet mentes a gondoktól, bajoktól, próbáktól. Jézus soha nem ígérte ezt, viszont egyértelműen kijelentette: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." /János evangéliuma 16,33/ Krisztus követőivel is előfordul, hogy súlyos betegséget kell elhordozniuk, elveszítik szeretteiket, és sok egyéb okból kifolyólag is félelemmel telhet meg a szívünk. Nem a viharok hiánya különböztet meg minket a nem keresztyénektől, hanem az a Jézus, Akit a viharban megtalálunk, Akihez fordulhatunk, Aki lecsendesíti az életveszélyesen fenyegető, háborgó hullámokat.
A félelem nagyúr. Kikezdi az Isten jóságába vetett bizalmunkat, eltompítja az emlékezetünket, kiszívja lelkünkből az életet, minimalizálja elégedettségünket. Jézus komolyan veszi az emberi szív félelmét, nyilván ezért találjuk leggyakoribb felszólításai között a „Ne félj" biztatást. Tudjuk jól, hogy a félelemnek egészséges szerepe is van, mert figyelmeztet az esetleges veszélyre, de vigyáznunk kell, hogy milyen mértékben határozza meg a hétköznapjainkat, mert örömrablóvá, bénítóvá tud hatalmasodni.
Jézus lecsendesítette a vihart, és jó azt tudnunk, hogy neki hatalma van életünk viharai felett is. Forduljunk Hozzá bizalommal és megtapasztaljuk erejét, segítő szeretetét!
Lejegyezte: Tóth Márta kórházlelkész
