KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Böjt Jézus vendéglátásában
Böjtben az ember éhes, nemcsak a teste, hanem a lelke, elsősorban a lelke. Vágyik a belső csöndre, a feltöltekezésre. Igyekszik megtalálni a megfelelő sorrendet az életében, rendezi érzéseit, gondolatait.
Böjtben az ember éhes, nemcsak a teste, hanem a lelke, elsősorban a lelke. Vágyik a belső csöndre, a feltöltekezésre, az Úrral való kapcsolat elmélyülésére, akaratának megértésére. Igyekszik megtalálni a megfelelő sorrendet az életében, rendezi érzéseit, gondolatait. Készül, nem is akármire, hanem Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepére. Jó ilyenkor tisztázni, hogy mi a fontos, ki a fontos, elég időt szánok-e rá? Miről érdemes lemondani a lelkem érdekében? Mi az, ami megkötöz? Miért nem tudok felszabadultan imádkozni? Mi az, ami hiányzik?
Az 5000 ember megvendégelésének történetében azt olvashatjuk /Máté evangéliuma 14, 13-21/, hogy ott és akkor egy konkrét személy, Keresztelő János hiányát élte meg Jézus és mindazok, akik ismerték és szerették Uruk útkészítőjét, hiszen éppen akkor tudták meg, hogy ártatlanul és kegyetlenül kivégezték. A gonoszság megölte az Isten által küldött előfutárt, a kiáltó hangot, aki erőteljesen prédikált Jézus Krisztusról, a megtérésről, a bűnbánatról, az Isten Országáról. Jézus és Keresztelő János hívei gyászolnak. Jézus elvonul, hogy az Atyával legyen, hogy feldolgozza a veszteséget, de az emberek nem hagynak neki békét, utána mennek. Jézusból nyugalom árad még ekkor is, nem küldi el azokat, akik tőle várják életük, helyzetük, gondjaik megoldását. Meglátta és megszánta őket. Ez az igazi empátia, együttérzés, beleérző képesség! Felismerte fájdalmaikat, gyötrődéseiket, megkötözöttségeiket, reménytelenségüket. Így szeret az Isten.
Akik Jézushoz mentek, sokféle gonddal küzdöttek, még ennivalójuk sem volt, de ők nem is ételt vártak Jézustól, hanem lelki táplálékot, amit egyedül Ő adhatott meg nekik. Nekünk is szükségünk van Jézus szavára, gyógyító hatalmára, életet mentő segítségére.
Estefelé kiderült, hogy a tömeg megéhezett, mire a tanítványok haza akarták az embereket küldeni, hogy gondoskodjanak magukról, ezzel szemben Jézus azt mondta: „Ti adjatok nekik enni!" Még hogy mi? Hogyan tudnánk ekkora feladatot bevállalni? - gondolhatták a tanítványok. Jézus azonban rávezette őket, hogy az emberi logika nem feltétlenül egyezik Isten akaratával. A megoldásban a tanítványoknak is aktív szerep jut. Velünk is előfordulhat, hogy megoldást találunk valakinek a gondjára, de szeretnénk belőle kimaradni, Isten pedig azt mondja: Nem! Te segíts rajta! Jó tanácsot adunk, de nem akarjuk a helyzetet vagy az illető személyét közel engedni magunkhoz, Jézus azonban szerepet szán nekünk a történetben. Mi tehetetlenül kétségbeesünk, Jézus pedig azt mondja: Add, amid van! Nem kell más, csak az a kevés, amid van, és azt Jézus megáldja. Amid van, tedd bátran Jézus kezébe! Lehet, hogy kevés az önbizalmad, a lehetőséged, a hited, a reménységed, a pénzed, tedd bátran Jézus kezébe, és Ő megáldja! Nem könnyű hinni, mert az emberi logika szerint 5 kenyérből és 2 halból nem marad 12 tele kosár kb. 10ezer ember jóllakása után. Isten csodálatos világa nem mindig a mi észjárásunk szerint működik.
Jézus semmit sem sajnált értünk, még az életét sem, mi mit adunk Neki? Merjük adni azt a keveset, amink van, és higgyük el, hogy megáldja nagy nevének dicsőségére!
Az 5000 ember megvendégelésének történetében azt olvashatjuk /Máté evangéliuma 14, 13-21/, hogy ott és akkor egy konkrét személy, Keresztelő János hiányát élte meg Jézus és mindazok, akik ismerték és szerették Uruk útkészítőjét, hiszen éppen akkor tudták meg, hogy ártatlanul és kegyetlenül kivégezték. A gonoszság megölte az Isten által küldött előfutárt, a kiáltó hangot, aki erőteljesen prédikált Jézus Krisztusról, a megtérésről, a bűnbánatról, az Isten Országáról. Jézus és Keresztelő János hívei gyászolnak. Jézus elvonul, hogy az Atyával legyen, hogy feldolgozza a veszteséget, de az emberek nem hagynak neki békét, utána mennek. Jézusból nyugalom árad még ekkor is, nem küldi el azokat, akik tőle várják életük, helyzetük, gondjaik megoldását. Meglátta és megszánta őket. Ez az igazi empátia, együttérzés, beleérző képesség! Felismerte fájdalmaikat, gyötrődéseiket, megkötözöttségeiket, reménytelenségüket. Így szeret az Isten.
Akik Jézushoz mentek, sokféle gonddal küzdöttek, még ennivalójuk sem volt, de ők nem is ételt vártak Jézustól, hanem lelki táplálékot, amit egyedül Ő adhatott meg nekik. Nekünk is szükségünk van Jézus szavára, gyógyító hatalmára, életet mentő segítségére.
Estefelé kiderült, hogy a tömeg megéhezett, mire a tanítványok haza akarták az embereket küldeni, hogy gondoskodjanak magukról, ezzel szemben Jézus azt mondta: „Ti adjatok nekik enni!" Még hogy mi? Hogyan tudnánk ekkora feladatot bevállalni? - gondolhatták a tanítványok. Jézus azonban rávezette őket, hogy az emberi logika nem feltétlenül egyezik Isten akaratával. A megoldásban a tanítványoknak is aktív szerep jut. Velünk is előfordulhat, hogy megoldást találunk valakinek a gondjára, de szeretnénk belőle kimaradni, Isten pedig azt mondja: Nem! Te segíts rajta! Jó tanácsot adunk, de nem akarjuk a helyzetet vagy az illető személyét közel engedni magunkhoz, Jézus azonban szerepet szán nekünk a történetben. Mi tehetetlenül kétségbeesünk, Jézus pedig azt mondja: Add, amid van! Nem kell más, csak az a kevés, amid van, és azt Jézus megáldja. Amid van, tedd bátran Jézus kezébe! Lehet, hogy kevés az önbizalmad, a lehetőséged, a hited, a reménységed, a pénzed, tedd bátran Jézus kezébe, és Ő megáldja! Nem könnyű hinni, mert az emberi logika szerint 5 kenyérből és 2 halból nem marad 12 tele kosár kb. 10ezer ember jóllakása után. Isten csodálatos világa nem mindig a mi észjárásunk szerint működik.
Jézus semmit sem sajnált értünk, még az életét sem, mi mit adunk Neki? Merjük adni azt a keveset, amink van, és higgyük el, hogy megáldja nagy nevének dicsőségére!
Lejegyezte: Tóth Márta kórházlelkész
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Böjt Jézus vendéglátásában