KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Bizalom Istenben
A bizalom alapvető jellemvonása emberi kapcsolatainknak, és egyben létszükséglet is. Elképzelhetetlen családon belül éppúgy, mint a munkahelyen vagy a gyülekezetben. Kiemelkedően fontos az Istennel való kapcsolatunkat illetően.
Ha felszállunk egy buszra, nem kérjük el a sofőr jogosítványát, mert feltételezzük róla, hogy gyakorlott vezető. Nem kérdezzük meg tőle, hogy fogyasztott-e alkoholt, mert megbízunk benne. A bizalom alapvető jellemvonása emberi kapcsolatainknak, és egyben létszükséglet is. Elképzelhetetlen családon belül éppúgy, mint a munkahelyen vagy a gyülekezetben. Kiemelkedően fontos az Istennel való kapcsolatunkat illetően.
A magyar reformátusok egyik kedves, ugyanakkor legmegrendítőbb éneke: „Tebenned bíztunk eleitől fogva..." /Zsoltárok 90,1/ Református himnusznak is nevezhetjük, bár sokan idegenkednek tőle, mivel a temetések általában ezzel az énekkel kezdődnek. Ha megpróbáljuk leválasztani a zsoltárról az esetleges negatív élményeket, és az üzenet mélyére nézünk, egy gyöngyszemet fogunk találni. „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Fordulj hozzánk, Uram! Meddig késel? Könyörülj szolgáidon! Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vigadjunk és örüljünk egész életünkben! Örvendeztess meg bennünket annyi napon át, ahányon át megaláztál, annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt! Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon! Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!" /Zsoltárok 90, 12-17/
Az utolsó gondolat ismétlése nem véletlen, hanem ezzel válik a mondanivaló még hangsúlyosabbá. Ha kezünk munkája maradandóvá válik, akkor az azt jelenti, hogy van látszatja, elérte célját, megtettük, ami ránk volt bízva, és örülhetünk a végeredménynek. Hálát adunk az Úrnak, aki áldásával ajándékozott meg, jóindulattal volt irántunk. Közben pedig naponta könyörgünk Hozzá bölcsességért, kegyelemért, türelemért, békességért, szeretetért, hitért, bizalomért, reménységért, és mindazokért a lelki kincsekért, amiket elkészített számunkra.
A 265. dicséret szavaival élve: „Az Úrra bízzad dolgod: könnyebbül a teher, ezer baj közt is boldog, aki nem csügged el. Minek a gond, a bánat, mit gyötröd lelkedet? Az Istent kérjed, várjad, s megnyered ügyedet. Őbenne vesd halálig jó reménységedet, Ő biztos révbe szállít a bajból tégedet. Bár késik a segítség, és nem találsz vigaszt: eloszlik gond és kétség előbb, mint véled azt."
A magyar reformátusok egyik kedves, ugyanakkor legmegrendítőbb éneke: „Tebenned bíztunk eleitől fogva..." /Zsoltárok 90,1/ Református himnusznak is nevezhetjük, bár sokan idegenkednek tőle, mivel a temetések általában ezzel az énekkel kezdődnek. Ha megpróbáljuk leválasztani a zsoltárról az esetleges negatív élményeket, és az üzenet mélyére nézünk, egy gyöngyszemet fogunk találni. „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! Fordulj hozzánk, Uram! Meddig késel? Könyörülj szolgáidon! Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vigadjunk és örüljünk egész életünkben! Örvendeztess meg bennünket annyi napon át, ahányon át megaláztál, annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt! Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon! Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!" /Zsoltárok 90, 12-17/
Az utolsó gondolat ismétlése nem véletlen, hanem ezzel válik a mondanivaló még hangsúlyosabbá. Ha kezünk munkája maradandóvá válik, akkor az azt jelenti, hogy van látszatja, elérte célját, megtettük, ami ránk volt bízva, és örülhetünk a végeredménynek. Hálát adunk az Úrnak, aki áldásával ajándékozott meg, jóindulattal volt irántunk. Közben pedig naponta könyörgünk Hozzá bölcsességért, kegyelemért, türelemért, békességért, szeretetért, hitért, bizalomért, reménységért, és mindazokért a lelki kincsekért, amiket elkészített számunkra.
A 265. dicséret szavaival élve: „Az Úrra bízzad dolgod: könnyebbül a teher, ezer baj közt is boldog, aki nem csügged el. Minek a gond, a bánat, mit gyötröd lelkedet? Az Istent kérjed, várjad, s megnyered ügyedet. Őbenne vesd halálig jó reménységedet, Ő biztos révbe szállít a bajból tégedet. Bár késik a segítség, és nem találsz vigaszt: eloszlik gond és kétség előbb, mint véled azt."
Lejegyezte:
Tóth Márta kórházlelkész
Tóth Márta kórházlelkész
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Bizalom Istenben
