KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - adventi öröm
A karácsony előszobájába érkeztünk, advent 1. vasárnapja van. Ahogyan a húsvétra a böjti hathét, a karácsonyra az adventi négy hét ad lehetőséget az igazi felkészüléshez.
A karácsony előszobájába érkeztünk, advent 1. vasárnapja van. Közeledik az ünnep, és az emberek többsége rohanva készül, idegesen áll sorba a bevásárlásnál, megnövekedett feszültséggel jár-kel az utcákon. Vajon tényleg erről szól az ünnep? Évszázadokkal ezelőtt is így volt ez? Kérdéseink megválaszolásához történeti visszatekintésre van szükség, ahol kikristályosodik, hogy más-e a mai ember ünnepe, mint a régmúlt idők emberéé. Amennyiben más, úgy azt is megláthatjuk, miben más. Végiggondolhatjuk, hogy szeretnénk-e változtatni eddigi, feszített tempójú szokásainkon.
Ahogyan a húsvétra a böjti hathét, a karácsonyra az adventi négy hét ad lehetőséget az igazi felkészüléshez. Maga az advent szó a latin adventus Domini = az Úr eljövetele kifejezés rövidülése. A négy adventi vasárnap értelme, hogy Jézusnak négyféle eljöveteléről beszélhetünk: testben, megtéréskor a szívben, halálunk óráján, az utolsó ítéletben. Az advent egyik jellemzője a bűnbánat, amire nagy szükségünk van, hiszen gondolattal, szóval, cselekedettel, mulasztással naponta vétkezünk. Ehhez kapcsolódik az öröm, ami karácsony felől sugárzik, hogy Isten nem hagyta magára a bűnös embert, hanem Megváltót, Szabadítót küldött, Jézus Krisztust.
Az adventi örömről több helyen is olvashatunk a Bibliában, most csak egyet emeljünk ki: „Nagy örömöm telik az Úrban, víg örömre indít Istenem, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját terítette rám, mint vőlegényre, ki fölteszi fejdíszét, mint menyasszonyra, ki fölrakja ékszereit." /Ézsaiás 61,10/
A régi idők emberének más volt az ünnepi készülődése és az egész ünnepe, mert más volt a kiindulási alapja. Minden korban voltak nehéz, emberpróbáló, ínséges időszakok, a szegénység és a nyomor számtalan fajtájával találkoztak. Nem volt azonban felpörgetett, rohanó a világ, amiben éltek. Helye és jelentősége volt az egyéni és közösségi elcsendesedésnek. Szerettek és tudtak ünnepelni, hálát adni. Gyakorolták az Úr Istennel való kapcsolattartást.
A nagy rohanásban merjünk időt szakítani a csendre, és engedjük, hogy megszólaljon benne az Úr. Ő ma is készít örömöt számunkra, sőt Ő szeretné, ha örömmel telne az ünnepünk, mégpedig krisztusi örömmel. Vele, benne és általa megtanulhatjuk az igazi örvendezés titkát. Az üdvösség ruhájába öltöztetett, tehát a bűnbocsánatot nyertek fehér ruhája a mienk lehet. Az igazság palástját terítette ránk, ingyen kegyelemből igaznak nyilvánít az Úr. A menyasszony és a vőlegény határtalan boldogsága, békessége, öröme és reménysége hasonlítható ahhoz a lelki áldáshoz, amit felkínál nekünk az Isten. Ezt kívánom minden kedves olvasónak!
Ürögdi Ferenc: Minden ádvent
Ahogyan a húsvétra a böjti hathét, a karácsonyra az adventi négy hét ad lehetőséget az igazi felkészüléshez. Maga az advent szó a latin adventus Domini = az Úr eljövetele kifejezés rövidülése. A négy adventi vasárnap értelme, hogy Jézusnak négyféle eljöveteléről beszélhetünk: testben, megtéréskor a szívben, halálunk óráján, az utolsó ítéletben. Az advent egyik jellemzője a bűnbánat, amire nagy szükségünk van, hiszen gondolattal, szóval, cselekedettel, mulasztással naponta vétkezünk. Ehhez kapcsolódik az öröm, ami karácsony felől sugárzik, hogy Isten nem hagyta magára a bűnös embert, hanem Megváltót, Szabadítót küldött, Jézus Krisztust.
Az adventi örömről több helyen is olvashatunk a Bibliában, most csak egyet emeljünk ki: „Nagy örömöm telik az Úrban, víg örömre indít Istenem, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját terítette rám, mint vőlegényre, ki fölteszi fejdíszét, mint menyasszonyra, ki fölrakja ékszereit." /Ézsaiás 61,10/
A régi idők emberének más volt az ünnepi készülődése és az egész ünnepe, mert más volt a kiindulási alapja. Minden korban voltak nehéz, emberpróbáló, ínséges időszakok, a szegénység és a nyomor számtalan fajtájával találkoztak. Nem volt azonban felpörgetett, rohanó a világ, amiben éltek. Helye és jelentősége volt az egyéni és közösségi elcsendesedésnek. Szerettek és tudtak ünnepelni, hálát adni. Gyakorolták az Úr Istennel való kapcsolattartást.
A nagy rohanásban merjünk időt szakítani a csendre, és engedjük, hogy megszólaljon benne az Úr. Ő ma is készít örömöt számunkra, sőt Ő szeretné, ha örömmel telne az ünnepünk, mégpedig krisztusi örömmel. Vele, benne és általa megtanulhatjuk az igazi örvendezés titkát. Az üdvösség ruhájába öltöztetett, tehát a bűnbocsánatot nyertek fehér ruhája a mienk lehet. Az igazság palástját terítette ránk, ingyen kegyelemből igaznak nyilvánít az Úr. A menyasszony és a vőlegény határtalan boldogsága, békessége, öröme és reménysége hasonlítható ahhoz a lelki áldáshoz, amit felkínál nekünk az Isten. Ezt kívánom minden kedves olvasónak!
Ürögdi Ferenc: Minden ádvent
Minden ádvent kegyelem: vétkem jóvá tehetem.
Minden ádvent vigalom: Isten Úr a viharon!
Minden ádvent érkezés: Átölel egy drága kéz!
Minden ádvent alkalom: győzhetsz saját magadon!
Minden ádvent ítélet: így kellene- s így élek!
Minden ádvent remegés: Isten felé epedés!
Minden ádvent ima is: Uram, fogadj be ma is!
Minden ádvent szeretet: Betlehembe vezetett!
Köszönd meg hát a csodát: a világ karácsonyát!
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - adventi öröm
