KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Ábrahám imádsága

Miután az Úr megjelent Ábrahámnak és ígéretet kapott arra, hogy egy év múlva fia fog születni, Isten elmondta neki ítéletes tervét a gonosszá vált Sodoma és Gomora ellen. Az ősatya bár Lóton, az unokaöccsén és családján kívül senkit nem ismert az ottaniak közül, merész alkudozásba kezdett. Megkérdezte az Úrtól, hogyha talál Sodomában 50 igaz embert, akkor is elpusztítja-e a várost. Könyörgött, hogy kegyelmezzen meg nekik Isten, ha talál 50 igazat, és az Úr megígérte, hogy így fog cselekedni. Ábrahám azonban még tovább merészkedett az alkudozásban. 45, 40, 30, 20 végül pedig 10 igaz találásakor kérte a kegyelmet, és Isten meg is ígérte neki. Érdekes módon nem a fia születésével kapcsolatos csodálatos hír kötötte le a figyelmét, hanem a másokért való aggódó szeretet.
Szinte vakmerőségnek tűnik Ábrahám bátorsága, ahogyan kitart könyörgésében. Példaként szolgálhat imaéletünk megújításában. Valljuk be őszintén, hogy amikor imádkozunk, elsősorban saját magunkért könyörgünk, jó esetben a szeretteinkért is, de idegen, általunk nem ismert emberekért nem igazán szoktunk imádkozni. Pedig megtehetnénk, sőt egyenesen meg kellene tennünk, hiszen felelősséggel tarozunk az egész teremtett világért. Jó példa erre a gyulavári református gyülekezet imaórája, ahol minden héten imádkoznak egy földrészért, egy országért és egy gyulavári utca lakóiért. Akár imalistát is vezethetünk beletéve a Bibliánkba, ami segítségül szolgálhat abban is, hogy ne felejtkezzünk meg senkiről és semmiről, amit fontosnak tartunk. Nem régiben mesélte valaki, hogy az ő imalistáján sok egyedülálló, férjért könyörgő fiatal nő szerepel, mert szükségét érzi az érettük való közbenjárásnak. Imatéma van bőven, szinte vég nélküli, csak meg kell találnunk, hogy kiket bíz ránk az Úr. Imádkozzunk hát bátran nemcsak magunkért, hanem másokért is, egész teremtett világunkért! „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének." /Jakab 5,16/