KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Ábrahám életében Isten ígéretei beteljesednek

Heteken keresztül foglalkoztunk Ábrahám tanulságos életútjával, amit most azzal folytatunk, hogy megnézzük, hogyan teljesedtek be számára az Istentől kapott ígéretek. Emlékezhetünk, hogy feleségével együtt igen megöregedtek már és várták, hogy gyermekük születhessen, hiszen az Úr megígérte, hogy nagy néppé teszi őket. Amikor belefáradtak a hasztalannak tűnő várakozásba, Sára javaslatára férjének gyermeke lett Hágártól, a szolgálótól, ami abban az időben bevett gyakorlatnak számított. Úgy gondolták, hogy majd ők besegítenek Istennek, de ezzel csak bajok sokasága vette kezdetét. Sára megvetetté vált szolgálója előtt, ezért olyan rosszul bánt vele, hogy az elmenekült otthonról. Ábrahám Hágártól született fiát Izmáelnek hívták.
„Azután meglátogatta az Úr Sárát, ahogyan megmondta, és úgy cselekedett az Úr Sárával, ahogy megígérte. Sára teherbe esett, és fiút szült Ábrahámnak öregkorára, abban az időben, amelyet megígért neki Isten. Ábrahám Izsáknak nevezte el újszülött fiát, akit Sára szült neki." /I. Mózes 21,1-3/ Ebből a történetből is láthatjuk, hogy Isten ígéretet beteljesítő Úr. Előfordul, hogy nagyon sokat kell rá várni, mint Ábraháméknak, de amit Isten megígért, az be is fog teljesedni. A várakozás gyötrelmes ideje alatt próbára van téve a hitünk. Hiszünk-e igazán Istenben? Megbízunk-e benne feltétlenül? „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés." /Zsidókhoz írt levél 11,1/ Érdemes kitartóan várni, hittel, reménységgel. Sokszor szeretnénk Istent sürgetni, elveszítjük a türelmünket, úgy érezzük, mintha megfeledkezett volna rólunk. A nehéz időszakokban jusson eszünkbe Ábrahám története, és merítsünk erőt Isten Igéjéből, aki így biztat ma is a zsoltáríró szavaival: „Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében." /Zsoltárok 130,5/