KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - Ábrahám családi gondjai
Nem véletlenül tekintünk úgy Ábrahámra, mint minden idők hívő emberének megtestesítőjére. Igaz ez a megállapítás a családi élete vonatkozásában is. A családi gondok alól a keresztyén ember sem mentesül. Kérdés, hogyan oldja meg, mit kezd vele? Nézzük meg, hogyan cselekedett az ősatya, és milyen tanulságokat vonhatunk le élettörténetéből!
Mózes 1. könyvének 16. részében olvashatunk arról, hogy felesége belefáradt a megígért gyermekáldás várakozásába és kitalálta, hogy odaadja a szolgálóját Ábrahámnak, hogy az szüljön a férjétől gyermeket. Abban az időben ez bevett szokásnak számított, azzal a különbséggel, hogy Isten egyértelműen megígérte nekik, hogy nagy néppé teszi őket, de ők úgy döntöttek, hogy besegítenek az Úr Istennek. Sokak által használt szólásmondás, hogy: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!" Csak éppen abba nem gondolunk bele, hogy ez gyakorlatilag egyenlő a hitetlenséggel. Isten nem szorul rá a mi segítségünkre, sőt ezzel ártunk a legtöbbet magunknak és másoknak is. Így történt ez Ábraháméknál is, a szolgáló ugyanis attól a perctől fogva, hogy teherbe esett, állandóan gyötörte úrnőjét. Sára felháborodva panaszkodott férjének mintegy őt hibáztatva: „Miattad ért engem sérelem!" /1. Mózes 16,5/ Milyen könnyen a másikat hibáztatjuk saját meggondolatlanságunk esetén is. Ez bizony sok családi békétlenség melegágya. Ahelyett, hogy belátta volna, rosszul döntött, bűnbakot keres. Bár Ábrahám felelősségét sem lehet elvitatni, az értelmi szerző mégis csak Sára volt. Mérhetetlen sok fájdalom lett ennek a következménye.
Ha Isten valamit megígér, akkor higgyük el, hogy beteljesedik még akkor is, ha sokat kell rá várni! Éppen ez a hit próbája, a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Ne akarjunk az Úrnak besegíteni semmilyen formában! A családi gondok, békétlenségek idején pedig a másik hibáztatása helyett nézzünk magunkba, és törekedjünk békés megoldásokra! A magunk erejéből persze nem sokra megyünk, de Isten ad hozzá erőt, bölcsességet. Kérjük és várjuk az Ő áldását családi életünkre is!
Mózes 1. könyvének 16. részében olvashatunk arról, hogy felesége belefáradt a megígért gyermekáldás várakozásába és kitalálta, hogy odaadja a szolgálóját Ábrahámnak, hogy az szüljön a férjétől gyermeket. Abban az időben ez bevett szokásnak számított, azzal a különbséggel, hogy Isten egyértelműen megígérte nekik, hogy nagy néppé teszi őket, de ők úgy döntöttek, hogy besegítenek az Úr Istennek. Sokak által használt szólásmondás, hogy: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!" Csak éppen abba nem gondolunk bele, hogy ez gyakorlatilag egyenlő a hitetlenséggel. Isten nem szorul rá a mi segítségünkre, sőt ezzel ártunk a legtöbbet magunknak és másoknak is. Így történt ez Ábraháméknál is, a szolgáló ugyanis attól a perctől fogva, hogy teherbe esett, állandóan gyötörte úrnőjét. Sára felháborodva panaszkodott férjének mintegy őt hibáztatva: „Miattad ért engem sérelem!" /1. Mózes 16,5/ Milyen könnyen a másikat hibáztatjuk saját meggondolatlanságunk esetén is. Ez bizony sok családi békétlenség melegágya. Ahelyett, hogy belátta volna, rosszul döntött, bűnbakot keres. Bár Ábrahám felelősségét sem lehet elvitatni, az értelmi szerző mégis csak Sára volt. Mérhetetlen sok fájdalom lett ennek a következménye.
Ha Isten valamit megígér, akkor higgyük el, hogy beteljesedik még akkor is, ha sokat kell rá várni! Éppen ez a hit próbája, a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Ne akarjunk az Úrnak besegíteni semmilyen formában! A családi gondok, békétlenségek idején pedig a másik hibáztatása helyett nézzünk magunkba, és törekedjünk békés megoldásokra! A magunk erejéből persze nem sokra megyünk, de Isten ad hozzá erőt, bölcsességet. Kérjük és várjuk az Ő áldását családi életünkre is!
Lejegyezte: Tóth Márta kórházlelkész
