KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - A szeretet nem gerjed haragra
A harag egy természetes érzelmi megnyilvánulás, ami önmagában még nem bűn, de bűnné válhat. Érzékennyé, ingerlékennyé, szomorúvá, indulatossá, sértődékennyé tehet, elveszíthetjük a türelmünket, józanságunkat.
Milyen bibliai személyek és történetek jutnak eszünkbe a haraggal kapcsolatban? Már a Biblia első lapjain ott találjuk Káin és Ábel történetét, ahol a harag gyűl-öl-etté, majd gyilkossággá fajult. Eszünkbe juthat Mózes, amikor összetörte a kőtáblákat, mert a nép, míg ő a hegyen volt, aranyborjút készített, és bálványt imádott. Isten haragjával is találkozhatunk, amikor népe elfordult tőle, nem engedelmeskedett neki, és hiába küldte a prófétákat, nem tértek jó útra. Elkerülhetetlenné vált a büntetés, de még ebben is Isten kegyelmes szeretetét lehet felfedezni, mert Ő a bűnt gyűlöli, de a bűnös embert szereti. Jézus haragudott, amikor meglátta, hogy az Isten házát megszentségtelenítették az árusok, és kiűzte őket a templomból.
A harag egy természetes érzelmi megnyilvánulás, ami önmagában még nem bűn, de bűnné válhat. Ezért figyelmeztet a Szentírás: „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek." /Efézusi levél 4,26/ A harag a féltékenységhez hasonlóan lángra lobbanhat, és beláthatatlan, súlyos következményei lehetnek. Érzékennyé, ingerlékennyé, szomorúvá, indulatossá, sértődékennyé tehet, elveszíthetjük a türelmünket, józanságunkat. Pál apostol szerint: „A szeretet nem gerjed haragra..." /1. Korintus 13,4-5/ Ez nem azt jelenti, hogyha igazán szeretünk valakit, akkor soha nem haragszunk rá, de érdemes kordában tartani az érzelmi életünket, és megvizsgálni, hogy mi van a háttérben. A harag mögött gyakran ott találjuk a nyílt vagy burkolt visszautasítást, ki nem elégített elvárásokat, feszültséget és sok egyéb negatív érzelmet, mely romboló hatású lehet. A harag védekezés. Nemcsak embertársunk irányában érezhetjük, hanem még Istennel kapcsolatban is. Sokan felteszik a keserű kérdést: Miért nem hallgatja meg Isten az imádságomat? Mi rosszat tettem? Egész életemben vezekelnem kell? Ezek és a hasonló gondolatok fűtik a haragunkat. Úgy érezzük, Isten nem fogadott el. Ha Őt keménynek és igazságtalannak tartjuk, így fogunk bánni másokkal is. Ha azonban tisztul az istenképünk, és olyannak látjuk az Urat, amilyen valójában, és felfedezzük, hogy ránk árasztotta feltétel nélküli szeretetét, megváltozik a hozzáállásunk. „A ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben." /Kolossé levél 3,3/ Ez az elrejtettség gyógyító, felszabadító, felemelő hatású.
Isten Krisztusban elfogadott téged, még akkor is, ha nem minden imádságodat hallgatta meg. Azt is érted cselekedte. Nem akadályozhatjuk meg, hogy az emberek elutasítsanak, azt azonban igen, hogy viselkedésük haragot váltson ki belőlünk. A harag levezetésének különféle módszereivel találkozhatunk. Van, aki kiordítja magából, van, aki fát vág haragjában. Mi is ott hagyhatjuk a fán, a golgotai kereszten a haragunkat, és elmerülhetünk Isten végtelen szeretetében, és csillapodik a haragunk Nála. Dicsőség ezért nagy Nevének!
A harag egy természetes érzelmi megnyilvánulás, ami önmagában még nem bűn, de bűnné válhat. Ezért figyelmeztet a Szentírás: „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek." /Efézusi levél 4,26/ A harag a féltékenységhez hasonlóan lángra lobbanhat, és beláthatatlan, súlyos következményei lehetnek. Érzékennyé, ingerlékennyé, szomorúvá, indulatossá, sértődékennyé tehet, elveszíthetjük a türelmünket, józanságunkat. Pál apostol szerint: „A szeretet nem gerjed haragra..." /1. Korintus 13,4-5/ Ez nem azt jelenti, hogyha igazán szeretünk valakit, akkor soha nem haragszunk rá, de érdemes kordában tartani az érzelmi életünket, és megvizsgálni, hogy mi van a háttérben. A harag mögött gyakran ott találjuk a nyílt vagy burkolt visszautasítást, ki nem elégített elvárásokat, feszültséget és sok egyéb negatív érzelmet, mely romboló hatású lehet. A harag védekezés. Nemcsak embertársunk irányában érezhetjük, hanem még Istennel kapcsolatban is. Sokan felteszik a keserű kérdést: Miért nem hallgatja meg Isten az imádságomat? Mi rosszat tettem? Egész életemben vezekelnem kell? Ezek és a hasonló gondolatok fűtik a haragunkat. Úgy érezzük, Isten nem fogadott el. Ha Őt keménynek és igazságtalannak tartjuk, így fogunk bánni másokkal is. Ha azonban tisztul az istenképünk, és olyannak látjuk az Urat, amilyen valójában, és felfedezzük, hogy ránk árasztotta feltétel nélküli szeretetét, megváltozik a hozzáállásunk. „A ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben." /Kolossé levél 3,3/ Ez az elrejtettség gyógyító, felszabadító, felemelő hatású.
Isten Krisztusban elfogadott téged, még akkor is, ha nem minden imádságodat hallgatta meg. Azt is érted cselekedte. Nem akadályozhatjuk meg, hogy az emberek elutasítsanak, azt azonban igen, hogy viselkedésük haragot váltson ki belőlünk. A harag levezetésének különféle módszereivel találkozhatunk. Van, aki kiordítja magából, van, aki fát vág haragjában. Mi is ott hagyhatjuk a fán, a golgotai kereszten a haragunkat, és elmerülhetünk Isten végtelen szeretetében, és csillapodik a haragunk Nála. Dicsőség ezért nagy Nevének!
Lejegyezte: Tóth Márta kórházlelkész
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: KÓRHÁZMISSZIÓI HÍRADÁS - A szeretet nem gerjed haragra
