Július 15. a Bíróságok Napja
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező 1997. évi 67. törvény értelmében július 15-re esik a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon - az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően - munkaszüneti nap. Első ízben 2001-ben ünnepelték meg a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi 4. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját. Ez a maga korában korszerű jogszabály rendezte a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását, deklarálta a bírói függetlenséget, s szabályozta a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is.
A feudális korban megyei szinten az alispán elnökletével - általában negyedévente - megtartott vármegyei törvényszékek előtt folytak a peres jogesetek. A vármegyei tisztviselőkből és nemesekből álló bíróság büntető és polgári peres ügyekben ítélkezett. Az al- és felperesek kártérítési-, árenda-, határ-, birtok-, hagyatéki-, örökösödési- és válóperekben járultak a bírák elé, de a vármegyei törvényszékek illetékességébe tartoztak a néprajzi, orvos- és helytörténeti adatokban bővelkedő boszorkányperek is. A csődpereket 1840-től külön csődtörvényszékek tárgyalták. A kisebb jelentőségű igazságszolgáltatási ügyekben a járási főszolgabírák, szolgabírák folytatták le a gyakran csak szóbeli eljárást. A 60, utóbb 200 forint értékhatárt meg nem haladó polgári követelések minél gyorsabb elbírálása az úriszékeken, a szolgabírói székeken, illetve a községi bírák előtti szóbeli perekben folyt. Az élőszóban előadott panaszt a bíróság (szolgabíró és esküdtje) jegyezte le, majd a megyei vagy községi esküdt a panasz másolatával megidézte az alperest. A tárgyaláson a bíró meghallgatta a feleket, érveiket, bizonyítékaikat jegyzőkönyvbe foglalta, majd az ügy elbírálása után ítélkezett. A bűnösök testi fenyítését a tiszti hajdú, súlyosabb esetben a vármegyei hóhér végezte, az elítéltek az uradalmi vagy a megyei tömlöcben raboskodtak. A bűnözés visszaszorítása érdekében uralkodói engedéllyel időnként statáriális eljárásokat is folytattak, az ilyen eseteket a rögtönítélő bíróságok tárgyalták.
A vármegyei törvényszék épülete, Gyula
A Békés Megyei Levéltár gazdag és értékes forrásgyűjteményt őriz a feudális kori jogszolgáltató fórumok mellett a polgári korszak új rendszerű törvényszékeinek, járásbíróságainak, ügyészségeinek, fogházainak iratanyagából is. A hosszú ideig kizárólag latin, majd magyar nyelvű pertestekben az ítéletszövegeken kívül a bizonyítási eljáráshoz kapcsolódó nagyszámú dokumentum, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, orvosi látleletek, perbehívó levelek szintén olvashatók.
Forrás: Békés Megyei Levéltár
