Jankovics Marcell: Ahányszor látom a Tragédiát, annyiszor változik a véleményem

- Ön a DELTA védnöki testületének tagja. Mennyiben folyt bele eddig a munkába?
- Most fogom kezdeni követni, de a céllal teljesen egyetértek. Magyarország rengeteg tehetséggel rendelkezik, de közülük sokan elvesznek. Sokszor az érintettek sem tudják, hogy tehetségesek. Ezzel a családjuk sem törődik, nincs igazi odafigyelés. Régebben jobban meglátták a tehetségeket: a tanár, a pap, a nagycsalád valamely tagja. Régen sok nagy ember indult alacsony sorból, ilyenre ma is szükség lenne. Amikor felkértek erre a feladatra, örömmel és azonnal vállaltam, hátha én is hozzájárulhatok Békés megye tehetségeinek megtartásához.

- Ön mikor ismerte fel magában a tehetséget?
- A bencés gimnázium után segédmunkás lettem, onnan egy véletlen folytán kerültem a filmgyárhoz, és rajzfilmes lettem. De már sokkal korábban, amikor a háború után hazatérünk Budapestre, apám megengedte, hogy a már részben helyrehozott házunk falát telerajzoljam. Öt- vagy hatéves voltam akkor. Viccújságok karikatúráinak stílusában korabeli politikusportrékat rajzoltam, és rájárt a környék. Nagybátyáim és nagynénéim között voltak művészek, volt kitől örökölnöm a rajzkészséget. 13-14 éves koromban úgy rajzoltam, ahogy egy felnőtt. Mégsem képzőművészeti pályára léptem, mert nem bíztam a jövőjében. Éppen a rokoni életsorsokból láttam: attól hogy valaki tehetséges, még nem biztos, hogy sikeres. Az építészetet választottam, mert azt hasznosnak találtam. De a sors úgy hozta, hogy mégis rajzfilmes lettem. Remélem, utólag ezt is hasznosnak lehet nevezni. Szóval nagyon korán megmutatkoztak az ambícióim, ez összefügg azzal is, hogy a családom sorsa elég szerencsétlenül alakult. Mélyről kellett feljönnöm, ez lökést ad. Igen, néha éppen a bizonyítási vágy ad lökést. A DELTA program diákjainak is ezt ajánlom. Goethe mondta, hogy a zsenialitásnak 95 százalékban a szorgalom az alapja, és csak 5 százalék tehetség. Kitartás és szorgalom lehet a szlogen mindenkinek, aki sikeres akar lenni.

 

"Rokoni életsorsokból láttam: attól hogy valaki tehetséges, még nem biztos, hogy sikeres"

- Az ember tragédiája az ön pályájának beteljesítése?
- Igen, ezzel akár le is zárhatnám a pályámat. 70 évesen megtehetném, sokan meg is teszik. Akár még korábban is. Azonban engem ez tart életben, azok a feladatok, amik izgatnak. Most megint könyvet írok, még rajzfilmet is szeretnék készíteni, tévésorozat-ötleteim is vannak. A munka maga az életem. Megtanultam szeretni dolgozni. Szerintem ez nagyon fontos, hiszen az ember azt az időt, amit ébren tölt, munkával kénytelen eltölteni. Jó, ha örömét leli benne. Én ezt teszem.

- Huszonnyolc évet dolgozott Az ember tragédiáján. Mennyiben valósíthatta meg a terveit?
- Mindig a lehetőségekhez mérten kell ezt megítélni. Ennek mércéjén nem vagyok elégedetlen. De ahányszor látom, annyiszor változik a véleményem: itt vagy ott belenyúlnék, de javítani már nincs módon, újra pedig érthetően már nem szeretném kezdeni. Most már a közönség reakciójára vagyok kíváncsi.

- A készítés hosszú ideje alatt komoly változás történt a rajzfilmes-animációs filmkészítés területén. Erről mi a véleménye?
- Nem tudom, örüljek-e neki. Filmemben a szakemberek észre fogják venni ezt a technológiai váltást, a laikus nézők talán nem, hiszen nem sorban készítettem el a színeket, így a stílusok színről színre változnak. De végül is egy műnek a művészi értéke nem azon múlik, hogy milyen technikával készült. Ha így lenne, akkor a barlangrajzokat nem becsülnénk semmire sem. A fejlődés a művészetben, a gondolatiság értékében nincs, de a technikában van. A leginkább egyébként is talán arra vagyok büszke, hogy annak idején, a munka kezdetén, milyen jól húztam meg a madáchi szöveget. Az a mondanivaló, azok a mondatok, amik nekem fontosak a műben, azok mind benne vannak. Pedig időközben történt Magyarországon egy rendszerváltás, az ország sorsa és helyzete megváltozott, de azok a mondatok, amiket 1983-ban kiválogattam, ma is lényegesek.

 

"A fejlődés a művészetben, a gondolatiság értékében nincs, de a technikában van"

- Milyen gyakran jár Békés megyében?
- Szoros a kapcsolatom Békés megyével. Itt voltam kitelepítve gyerekkoromban, Öcsödön, ami akkor Békés megye része volt. Egy ideig vissza-visszajárogattam Öcsödre annak ellenére, hogy a kitelepítés a legtöbb ember számár nem valami kellemes emléket hagy. Nagyon fogékony korszakomban szembesültem a vidéki élettel, a kitelepítettek sorsával. Két év fél éven keresztül parasztgyerek lehettem, szerintem ennél nagyobb élményt a komcsik nem adhattak volna. Ma már erre emlékszem szívesen. Sokat jártam akkor is a megyében, amikor a Csodaszarvas filmemmel jártam az országot, a filmvetítések zöme ugyanis itt volt, lévén a vetítése szervezőjének itteni mozisokkal voltak kapcsolatai.

 

ÉLETRAJZ Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író Született: 1941. október 21. Budapest Rajzfilmes munkái: Gusztáv (1965 től), János vitéz (1973), Sisyphus (Oscar-díjra jelölés, 1975), Küzdők (Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díja, 1977), Magyar népmesék sorozat (1977-2002), Kacor király (1978), Fehérlófia (1982), Mondák a magyar történelemből (1986-tól), Ének a csodaszarvasról (2002), Az ember tragédiája (2011). Könyvei: Jelkép-kalendárium (1988), A fa mitológiája (1991), Ahol a madár se jár (1996), A Nap könyve (1996), Mély a múltnak kútja (1998), A szarvas könyve (2004), Csillagok között fényességes csillag (2006), Lékiratok I-II. (2007), 3+1 A négy évszak szimbolikája (2008). Díjai: Filmjeiért 32 díjat nyert, de csak hármat vett át személyesen. Balázs Béla-díj (1974), Kossuth-díj (1978), Minden idők legjobb rajzfilmje díja a Fehérlófia című filmjéért (Los Angeles, 1984), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1998), Prima Primissima díj a népművészet és közművelődés kategóriában (2007), Leonardo Da Vinci-díj (2009). Érdekességek: 1960-2007 között dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, alapítója a Duna Televíziónak, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, ő tervezte meg a Kérem a következőt című sorozat fő figuráit és grafikai arculatát, saját könyvein kívül további tucatot illusztrált, munkái még emblémák és filmplakátok, 1989-től összesen 440 ismeretterjesztő televíziós műsor készítésében vett részt.

 

 

Szegfű Katalin

 

 

Feltöltötte: G.E.

 

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Jankovics Marcell: Ahányszor látom a Tragédiát, annyiszor változik a véleményem