Felelős közpénzköltésre sarkall az ÁSZ - beszélgetés Domokos Lászlóval

Egy évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék élére választották. Több munkát igényel-e az intézmény vezetése, egy megyei önkormányzat irányításához képest?

 

Számomra egyszerűbb a munka, hiszen nekem, mint közgazdásznak az ÁSZ egy céllal és egy világos szakmai kihívással rendelkező szervezet. Megyei közgyűlési elnökként nagyon sok dologra kellett odafigyelni, az összes megyei intézményre, sokféle feladatra és problémára, valamint rengeteget kellett utaznom, hiszen Békés megye mind a 75 településén jelen kellett lenni. Viszont csak akkor lehetett sikeresen vezetni a megyét, ha az ember emellett mind Budapesten a döntési centrumokban, mind pedig külföldön is jelen volt, ezért szinte két helyen kellett lennem egyszerre. Tulajdonképpen két munkahellyel is rendelkeztem, az egyik Budapesten a Parlament, a másik pedig Békéscsabán a Békés Megyei Önkormányzat volt, munkámban ezért jelent meg korábban a kétirányú helytállás. Jelenleg Budapesten mindezért nem kell messzire utazni, hiszen ott szinte minden pillanatban körülvesznek azok a kapcsolatok, munkatársak, és információk, melyek a munkámat segíteni tudják. Békés megyébe azonban gyakran visszajárok, mert bár a családom a fővárosban, édesanyám viszont Békés megyében él. Az eltelt egy éves időszakra visszatekintve az a tapasztalatom, hogy az ÁSZ-nál ugyanannyi munkával nagyobb eredményt lehet elérni. Néhány kivételtől eltekintve azonban elmondhatom, hogy a szombatjaim, vagy a hétköznap este hat utáni időszak mostmár inkább a családé, és kevésbé történik meg, hogy még esténként rendezvényeken, vagy találkozókon szükséges részt vennem. Ezek ugyanis inkább a normál munkaidőbe koncentrálódnak, ezért több időm jut a regenerálódásra és pihenésre. Emellett intenzíven tanulom a szakmai ellenőrzés angolját is, amely nem tekinthető egy könnyű műfajnak.

 

 

 Domokos Lászlót egy évvel ezelőtt nevezték ki az Állami Számvevőszék elnökévé 

 

A Parlament a közelmúltban fogadta el az új Állami Számvevőszéki törvényt. Milyen többletjogokat biztosít ez a jogszabály az ellenőrzések terén?

 

Tulajdonképpen az Állami Számvevőszék jobban tud dolgozni, és következményei vannak a megállapításainak. Korábban, ha az Állami Számvevőszék helytelen pénzfelhasználást talált, nem történt semmi, ugyanis az 1989-es számvevőszéki törvény szabályozása gyengére sikerült. Mondhatnánk, a rendszerváltás egyik sajátossága volt, hogy egy olyan ellenőrző szervezetet, hozott létre a számvevőszékkel, amelynek semmilyen hatása nem volt sem a társadalomra, sem az ellenőrzöttre, jobbára csak tanácsokat adott. Aztán mindenki láthatta, hogy hova tudnak fajulni a dolgok egy ellenőrzés nélküli állami pénzköltésnél. Véleményem szerint senki számára sem vitatott, hogy ellenőrizni kell a közpénz felhasználását és rendet kell tartani a közszférában, az ÁSZ pedig ezt a rendet szeretné elérni. Viszont a szigorú ellenőrző szerveket meg is kell védeni abban az esetben, amikor az ellenőrzöttek a vizsgálat eredményéről rossz híreket kapnak és egy esetleges retorzióra készülnek. Ezért a törvény egyfajta függetlenséget is megerősített, hogy pénzügyileg, személyében, fizetésében ne érje sérelem azért a számvevőt, illetve a számvevőszéket, mert rossz hír hozója volt. Ezzel a jogszabállyal egyébként egy nemzetközi elvárásnak is megfelelő dekrétum született, ugyanis a világ számos pontján gondot jelent a gyenge törvényi szabályozás. Harmadrészt azt gondolom, fontos változás, hogy a számvevőszék minden jelentése nyilvánossá válik, mert eddig az ötvenezer főnél kisebb települések ÁSZ jelentése nem volt nyilvános. Békés megyében például a megyei önkormányzat és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számvevőszéki jelentésén kívül más települések jelentését nem kellett nyilvánossá tenni, ezért eddig azokat nem ismerhette meg a megye lakossága. Tulajdonképpen a többi település esetében a polgármester dönthette el, hogy a számvevőszéki jelentés nyilvánosságra kerül-e, vagy sem. Mióta kineveztek az ÁSZ elnökévé - már a törvény megjelenése előtt is - minden jelentést nyilvánossá tetettem, most pedig már jogszabály is kimondja, hogy a számvevőszék minden jelentésének nyilvánosnak kell legyen. Úgy gondolom ezek a módosítások a bizalmat, a jó működés feltételeit szolgálják. Akik e szabályozás ellen voltak, azok vagy nem értették meg, vagy nem volt érdekük, hogy rend legyen Magyarországon.

 

Az ÁSZ elnöke a közelmúltban Gyulán megrendezett Dél-alföldi Talentum Akadémián is előadást tartott

 

Korábban említette, hogy az Állami Számvevőszék nem csak ellenőrzési munkát fog végezni, hanem segítséget is próbál nyújtani az ellenőrzötteknek jó példákat bemutatva. Melyek lehetnek ezek a jó példák? 

 

Egy ellenőrzés kapcsán az önkormányzati szférában mindig találunk problémákat, hibás megoldásokat, törvénytelenségeket, de akár remek megoldásokat is. Ezért az elmúlt időszakban több olyan konferenciát szerveztünk, amelyeken bemutattuk az érdeklődők számára azokat a jó gyakorlatokat, helyes eljárásokat, amelyeket az ellenőrzöttek, és a számvevőszék számvevői tapasztaltak. Segítségnyújtásunk során arra törekszünk, hogy előremozdítsuk a fejlődést, a tanulást. Azonban mindenképpen szükséges mérlegelnünk, hiszen sokszor előfordul, hogy az ellenőrzötteknél az eljárások a törvénytelenség határát súrolják. Ezért átvettünk egy olyan, a könyvvizsgálói gyakorlatban bevett törvényfordulatot, mely szerint az ÁSZ elnökének joga van egy olyan figyelemfelhívó levelet kibocsájtani az ellenőrzés kapcsán, amely csak a közpénzfelhasználó vezetőnek szól. Ebben felhívjuk a vezető figyelmét arra, hogy intézményében nem helyes eljárásokat folytatnak. Felhívásunkat a címzettnek ugyan nem kötelező elfogadnia, de célszerű, hogy a későbbi ellenőrzések előtt a hibákat meg tudják szüntetni. Ezért úgy gondolom, hogy ezen intézkedésünk mindenképpen elősegíti és támogatja azt, hogy az ellenőrzöttek a törvényi kereteket betartsák. A legklasszikusabb támogató, tanácsadó szerepünk pedig tulajdonképpen a költségvetés következő évi tervének a véleményezése, amelyre most is készülünk. Ezért azt mondhatom, hogy egy jó törvény született, amely megteremti annak a feltételeit, hogy egy gondos közpénzköltés legyen, ami azt is megalapozza, hogy kevesebb adót kelljen fizetni az embereknek.

 

 "Olyan törvény született, amely megteremti annak a feltételeit, hogy gondos közpénzköltés legyen"

 

Ön a Költségvetési Tanácsnak is tagja, melynek beleegyezése nélkül a Parlament 2012-től egyáltalán nem fogadhatja el Magyarország a költségvetését. Mekkora felelősséget jelent ez?

 

Egyre nagyobb a felelősségünk, hiszen a Költségvetési Tanácsnak 2011-ben még csak véleményezési, 2012-től pedig már vétójoga is lesz a költségvetés törvényalkotásával szemben. A grémiumot hárman alkotjuk, két másik partneremmel, Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével és Járai Zsigmonddal az MNB felügyelőbizottságának elnökével. Nekünk hármunknak nagyon nagy felelősségünk van abban, hogy valóban egy kézben tartott, végrehajtható és - ahogy az alkotmányban meg van fogalmazva - államadósságot csökkentő költségvetést fogadjon el az Országgyűlés. Mindezt azért szükséges megtennie, hogy az ország a saját maga sorsáról dönthessen, hogy ne kerüljünk még egyszer kiszolgáltatott helyzetbe, a külföldről diktált feltételek, pénzügyi diktátumok miatt. Megítélésem szerint a Parlament is emellett kötelezte el magát, ezért garanciaként mind az Állami Számvevőszékről szóló, mind a Költségvetési Tanácsról szóló törvény ezt a pénzügyi kiszámíthatóságot, fegyelmet biztosító feltételeket teremtette meg.

 

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - G.T.

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

 

Szóljon hozzá a fórumon!: Felelős közpénzköltésre sarkall az ÁSZ - beszélgetés Domokos Lászlóval