Egy Újságmágnás, Tolnai Simon gyulai kötődése

„Emeltetett Tolnai Simon hozzájárulásával boldogult szülei emlékére"- olvashatjuk a városi zsidó temető 1939-ben épült ravatalozójának egyik emléktábláján. A hírneves könyv- és lapkiadó családja az 1870-es években költözött Nagyváradról Gyulára. Az 1880. évi népesség-összeírás adatai szerint a későbbi „újságmogul" édesapja, Friedmann Jakab szabómester feleségével, Rusz Katalinnal és három leánygyermekükkel (akik közül a legfiatalabb, Hani - Anna, 1878-ban Gyulán született) az akkori Kétmalom (jelenleg Dobay) utca elején, az 559. számú házban lakott. A szülők közül először az édesanya távozott, a borosjenői születésű Rusz Katalin 1884 áprilisában halt meg. Friedmann Jakab, aki az egykori Zemplén vármegyei Bánóczon látta meg a napvilágot, 79 éves korában a gyulai kórházban hunyt el, combnyaktörés következtében. „Gyászolják egyetlen fia és leányai" – hirdeti sírfelirata.

Híressé és igen tehetős polgárrá vált fiuk, Tolnai Simon, Friedmann Samuként látta meg a napvilágot Nagyváradon 1868. március 26-án. Életét számos legenda övezi, többek között az is, hogy az igen nagy szegénységben élő családból egyetlen kályhacsővel indították útjára a még tíz évet sem betöltő ifjút, aki volt cukrászinas, kalapos inas, kifutófiú, tanult parkettázást, majd a fővárosba utazott szerencsét próbálni. És a szerencse mellé állt. Nagy ívű és tökéletes „self made man"-pályát futott be. A nyomorból a budapesti Dohány utcai újságíró-palotáig küzdötte fel magát. Lap- és könyvkiadó vállalatát 1898-ban alapította Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat néven. A huszadik század első felében innen jutott el az ország minden zugába a rendkívüli népszerűségnek örvendő Tolnai Világlapja, Világkönyvtára, Világtörténete és Új Világlexikona számtalan példánya. A kiadóvállalat egy eredeti ötletből nőtte ki magát. A még Fridmann nevet viselő, megélhetéséért küszködő, ám meglehetősen kreatív fiatalember rájött arra, hogy a kávéházakban elolvasott napilapokat másnap fél áron értékesíteni lehet azoknak, akik az eredeti árat nem tudják megfizetni. Ugyanakkor az üzletek is jól jártak, mert megszabadultak a számukra értéktelenné vált újságoktól.

Bővebben:

Forrás: Békés Megyei Levéltár