Egy igazi haladó szellemi nagyúr
Nemcsak helyi, hanem országos szinten is jelentős lépésre szánta el magát Rosthy Albert, amikor érezve a nemesi birtok adómentességéből fakadó igazságtalanságot, 1845-ben Békés vármegyei birtokaira és javaira nézve lemondott adómentességéről. A megyében ez egyedülálló tett volt.
A Rosthyak Vas vármegyéből származtak. Felmenőik a Rosd vagy Rusd nemzetségből eredeztették magukat, származásukat a XV. század közepéig vezették vissza.
Rosthy Albert 1824. május 23-án Pesten kötött házasságot paulai Eckstein Ferenc (1769–1833) sebész-orvos és Wehner Erzsébet lányával, Annával. Egy fiuk és három lányuk született: Pál (1830–1874), Ágnes (1825–1913), Ilona (1826–1870) és Anna (*1828). A család a XVIII. század végén jutott a szentandrási uradalom egy részének birtokába. Rosthy Albert Békés vármegyébe költözött és magára vállalta a jószág igazgatását. 1816-ban Szentandráson 32 jobbággyal és több zsellérrel bírt.
Eötvös József és családja. Rosthy Ágnessel 1842-ben kötött házasságot.
A birtokokkal kapcsolatos teendők mellett a megyei közügyek intézésébe is bekapcsolódott. Már 1800 szeptemberében fizetés nélkül szolgáló vice nótáriussá nevezte ki a főispán. 1802-ben véglegesen fizetéssel bíró aljegyzővé lépett elő.
A rendek elhatározása folytán 1811-ben báró Wenckheim Józseffel az oldalán Békés vármegye országgyűlési követe lett.
1826. július 10-én kérte a közgyűléstől Rosthy Albert másodalispáni tisztségétől való feloldozását. A rendek határozottan elzárkóztak bejelentésétől, olyannyira, hogy azt még jegyzőkönyvbe se vették. Rosthy ezen a napon a főispánt is értesítette szándékáról, levelében egészségi állapotára, „házi és gazdaságbeli környülállásaira" hivatkozva kérte felmentését. Lánczy hivatala további folytatására kívánta rábírni Rosthyt, ám hamarosan kézhez vette annak második lemondó levelét, ezért végül elfogadta a lemondását. Rosthy Albert leányait nagy reformpolitikusok választották nőül: Ágnes báró Eötvös József felesége lett, Ilonát Trefort Ágoston - egyebek mellett Békés vármegye alispánja - vette el.
Nemcsak helyi, hanem országos szinten is jelentős lépésre szánta el magát, amikor érezve a nemesi birtok adómentességéből fakadó igazságtalanságot, 1845-ben Békés vármegyei birtokaira és javaira nézve lemondott adómentességéről, mind a hadi-, mind a háziadó vonatkozásában.
Példaértékű cselekedete után nem sókkal, 1847-ben Pesten hunyt el.
Forrás: Békés Megyei Levéltár
