Ecsegfalva története a korai időktől
Ecsegfalva a Körös-Sárrét északi peremén fekvő település, 1949 óta önálló község. Határán folyik a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A falu őse Ecseg, már az Árpád-korban is lakott hely volt. 1505-ben II. Ulászló, Bessenyei Györgynek és Tarcsai Nagy Demeter nejének adományozta.
A település a török hódítás alatt elpusztult. A 18. században az addigi vizes, mocsaras környéket – az 1786-ra befejeződő vízrendezési munkálatoknak köszönhetően –szabályozták, ekkor kezdődhetett a földművelés, növénytermesztés a vidéken.
Ecsegfalva térképe
A 19. század közepén e terület puszta volt, Külső-Szolnok megyében Pusztaecseg, Ecsegpuszta, illetve Ecseg néven. Fényes Elek szerint Ecseget 10 katolikus és 50 református lakta. Földbirtokosa a Magyar Katolikus Vallásalap és a Borbély-család. A földbirtokosok a használhatóbb földterületeket bérbe adták. A 20. század elejére a mai Ecsegfalva területe nagybérlők kezére került. Ecsegpuszta ekkor a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó Dévaványa része volt. 1889-ben épült a pusztán áthaladó Dévaványa-Kisújszállás vasútvonal (amely sajnos 1973-ban megszűnt), majd 1906 körül elkészült a Dévaványa és Kisújszállás közötti kövesút.
Ecsegfalvi római katolikus templom
A település az 1920-as évek elején kezdett népesülni mikor a Nagyatádi-féle földreform során – a régi elpusztult falu helyétől Templomzugtól mintegy 7 km-re – az ecsegi vasútállomás és a Berettyó által bezárt szögben házhelyeket kezdtek osztani. A pusztaecsegi házhelyosztás Várkonyi Ignác dévaványai főjegyző javaslata volt, mivel oly sok igénylő volt, hogy a Dévaványán kisajátított két telepen már nem jutott hely mindenkinek. Z. Nagy Ferenc dévaványai parasztember, kisgazdapárti politikus – aki később Ecsegen is lakott – visszaemlékezésében leírTa, hogy a pusztaecsegi vasútállomás közelében osztottak ki házhelyeket, ahol azelőtt kisparaszti tulajdon nem létezett, az ottani terület kizárólag nagybirtokosok tulajdonában volt. Az alakuló település központja a vasútállomás lett. Pusztaecseg lakosai már 1937-ben kérvényezték újabb telkek kialakítását, mivel az eddig felépült házak némelyikében 3–4 család is szorongott, de erre csak 1941-ben került sor. Az 1950-es évek elején újabb építkezésekkel alakult ki a település mai jellege.
Forrás: Békés Megyei Levéltár