Betegmozgatás hatásai, módszerei
A leginkább veszélyeztetett dolgozók az ápolók, a műtőben dolgozók, helyszíni mentőmunkát végzők és a fogorvosok. Az ápolók egy átlagos munkanapon 2000-2800 kg súlyt mozgatnak meg az ápolási feladatok során.
Kutatások szerint a dolgozóknál legtöbbször a krónikus hát-, és derékfájás okoz problémát. Minden második egészségügyi dolgozónak vannak ilyen jellegű problémái.
A gazdaságos munkavégzéssel foglalkozó tudomány az ergonómia, mely magába foglalja az emberekkel végzett vizsgálatokat, biztonságtechnikát, munkalélektant, élettant, munkaszervezést. Modelleket és módszereket alkalmaz, melynek célja hogy csökkentse a dolgozó ember igénybevételét.
Magyarországon és külföldön egyaránt számos ergonomikus, prevenciós eszközt és módszert fejlesztettek ki.
A betegmozgatási módszereket különböző csoportba lehet rendezni:
Az Amerikai Ápolók Szövetsége által leírt csoportosítás:
-Kézi áthelyezési módszer, mely során egy vagy két ápoló saját izomerejéből és a páciens megmaradt képességeivel dolgozik.
-Kisebb betegmozgatás segédeszközzel, ahol már kisebb eszköz bevonásával történik a mozgatás. Pl.: öv, biztonsági öv, forgótárcsa, kapaszkodók, csúszópad, csúszólepedő, egyirányú alátét, ADL speciális heveder.
-Nagyobb betegmozgatás eszközzel elektromechanikus emelőrendszerek használata. Pl.: betegemelő, fürdető berendezések.
Minden betegmozgatási módszernél fontos a gerincvédelmi szabályok betartása:
- gerinc helyett az alsó végtagot terheljük,
- ha lehet, kerülni kell a kézi emelést (sokszor testsúlyáthelyezéssel vagy a beteg csúsztatásával megoldható a probléma)
- haránt terpeszállásban vagy nagy terpeszállásban végezni a betegmozgatást,
- együtt mozgás, a beteg teste és a terapeuta együtt mozog,
- beteg testét közel tartani a terapeuta testéhez
- terapeuta megfelelő izomereje
Könnyítés, tehermentesítés lehetőségei:
- beteg együttműködése
- mozgás, mozgatás megtervezése
- megfelelő testhelyzet, helyes testtartás
- eszközök alkalmazása
- megfelelő cipő, öltözék (ne akadályozza a mozgatást)
- oktatási programokon való részvétel
Biztonságos mozgatás feltételei:
- jó fogás
- erő
- tudás, technika, gyakorlat
- testhez közel tartás
- megtervezett mozgások
Felsőoktatási intézményekben is tananyagként szerepelnek az alábbi módszerek:
- DOTTE-Módszer, mely célja egy speciális képesség megszerzése, az ápolási tevékenység könnyítése, a betegellátás minőségének javítása, gerincvédelem, túlápolás elkerülése, beteg aktivitásának maximalizálása. A betegnek pontos utasítást ad, amelyek segítségével részt vehet a mozgásban. Speciális testhelyzeteket, mozdulatokat alkalmaz és hevedert használ segédeszközként. A mobilizálás történhet a beteg aktív közreműködésével, közepes segítséggel (a beteg a fejét és törzsét tudja tartani), vagy teljes segítséggel (a beteg nem vesz részt a mozgásban, passzív)
- A BOBATH-Módszer szerint a hely-, és helyzetváltoztatás egyben terápia is, a páciens mozgásképességét fejleszti. Betegmozgatási módok: passzív hely-, helyzetváltoztatású mozgások (ahol a beteg passzív), asszisztált hely-, helyzetváltoztatás (a beteg csak részben működik együtt) és az aktív hely-, helyzetváltoztatás (az ízület-, izom kontroll funkciók legalább közepesen jók, egyensúly-koordinációs képességek jók). Használt segédeszközök: lépcső, csúszódeszka, lepedő.
Forrás: Páncsi Kálmán Megyei Kórház - Majoros Csilla gyógytornász
