A tudomány annyit ér, amennyit hasznosít belőle a gyakorlat

Köszöntőjében Túriné Kovács Márta, a városi önkormányzat oktatási, közművelődési és sport osztályának vezetője jeles évfordulókra és elődökre emlékeztette a közgyűlést. Mint ismert, 1791. szeptember 21-én, 220 éve született gróf Széchenyi István, aki az 1825 szeptemberében kezdődő országgyűlésen - tehát 186 esztendeje - lépett fel először a Magyar Tudós Társaság létrehozásáért. Ennek a tudós testületnek lett később az utódszervezete a Magyar Tudományos Akadémia. Az osztályvezető idézte az immár történelmi beszédet: "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá." Túriné Kovács Márta végül azzal kívánt jó munkát a testületnek, hogy hangsúlyozta: a művelt emberek dolga ébren tartani a reményt, hogy megy előre a világ. S olyan tudósokra van szüksége a társadalomnak, akik nem elégszenek meg a kutatással, hanem oktatják, népszerűsítik is az eredményeiket, hogy azokat hasznosítani lehessen a gyakorlatban.
A tanácskozásnak otthont adó intézmény vezetője, Fekete Péter igazgató vázolta a Békés Megyei Jókai Színház működését, terveit, a nagyszínpadon kívüli játszóhelyeit. Kiemelte, hogy jelentős változások előtt áll az ország 19 színháza; mint köztudott, az önkormányzatok szerepét megváltoztató közigazgatási törvény elfogadása után, januártól megszűnik a megyék intézményfenntartó szerepe, így a békéscsabai teátrum is a megyei önkormányzattól a városhoz kerülhet át. A direktor úgy fogalmazott: az állami támogatás elosztásánál azt remélik, "kiemelt kategóriába" sorolják a Jókai színházat. S abban bízik, hogy a döntéskor - mivel közpénzekből működtetett intézményről van szó - a közfeladat ellátásának színvonalát mérlegelik majd.
A Jókai színház a szórakoztatás mellett mindig is fontos küldetésének tekintette a nevelést, a népnevelést - hangsúlyozta a direktor. Minden korosztálynak játszanak, a legkisebbekről a Napsugár bábszínház gondoskodik, többek között beavató színházat és rendhagyó órákat rendeznek az általános és a középiskolás diákoknak, az utóbbi korosztálynál nem titkolt cél, hogy a gyerekek később az egész családot visszahozzák az előadásokra. A középiskolások számára éppen szeptemberben indították el az Ádámok és Évák ünnepe című programot, amelynek lényege, hogy diákok és pedagógusok bevonásával állítják színre áprilisban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét. Fekete Péter elismerte: a legnehezebb a főiskolás, egyetemista korosztály megnyerése, a fiatalokat elveszítették a színházak, csak egy nagyon szűk réteg jár előadásokra. Voltak próbálkozások, hogy visszahódítsák az ifjabb közönséget, de egyelőre nem sikerült a falakat áttörni.

A színházigazgató szerint a főiskolás, egyetemista korosztály megnyerése a legnehezebb

A tudományos testület múltjáról és jelenéről dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár, ügyvezető elnök számolt be. A bevezetőben elhangzott fontos évfordulókat egy további, a város és a térség számára mérföldkövet jelentő dátummal egészítette ki: 25 évvel ezelőtt, 1986-ban indult először Békéscsabán főiskolai képzés. Majd a Tessedik Sámuel Főiskola alapításának 10. évfordulóján, 1996-ban gondolták úgy, elérkezett az idő arra, hogy minden idekötődő és egyetemi doktori címmel rendelkező tanárt, kutatót összegyűjtsenek, "egy olyan mezőt alkotva, amely megerősítheti az iskolák, az oktatás hátterét". Ötven alapító taggal indultak - név szerint többek között Gáspár Lászlót, Virág Sándort, Timár Juditot, Köteles Lajost, Simon Imrét említette az előadó -, majd elmondta, ma már 219 tagja van a tudományos testületnek. Dr. Micheller Magdolna 15 évig látta el a tudományos titkári teendőket, s a nyáron úgy döntöttek, ezt a pozíciót dr. Simon Sándor veszi át. Mint elhangzott, legfőbb céljuk jelenleg a tudományos műhelyek kialakítása, amelyeket egészségügy, óvoda- és nemzetiségpedagógia, klaszterek a mezőgazdaságban, művelődéstörténet, regionalizmus, üzleti intelligencia, nemzetiségek, kisebbségek, Sinka és a népiek, illetve művészetek témakörben indítanak. S felkérte a műhelyvezetőket, hogy már az új titkárnak adják le a következő három évre szóló terveiket 2012. január 20-áig. Beszámolójában a leköszönő tudományos titkár arról is szólt, hogy a Közéleti szalont 12 évig működtette a testület, 25 összejövetelt tartottak a Szlovák Kultúra Házában, ahová nemcsak békéscsabai előadókat hívtak meg, hanem más térségek szellemi műhelyeiből is érkeztek jeles közéleti személyiségek.
A tanárnő hangsúlyozta: legfőbb céljuk jelenleg az, hogy Békés megye polgári fejlődéséért és a felsőfokú képzésért dolgozzanak, elérjék, hogy legyen és maradjon itt helyben, a megyében felsőoktatás. Ez a térségnek is legfőbb érdeke, a gazdasági fejlődés, a kimozdulás záloga. Beszédét azzal zárta, hogy meghívta a résztvevőket november 3-ára délelőtt 10 órára, illetve a délután 2-től 6-ig tartó szekcióülésekre a Szent István Egyetemre, ahol térségfejlesztés és oktatás, illetve térségfejlesztés és turizmus témakörben tanácskoznak majd a szakemberek.
Oktatás, kutatás, kultúra megyénkben címmel Kónya István, a megyei képviselő-testület alelnöke készített történeti összeállítást, előadásának lényegét Kölcseyné Balázs Mária tanársegéd tolmácsolta a közgyűlésnek. Az áttekintés az 1400-as évektől napjainkig adott keresztmetszetet a térségi iskoláztatás, oktatás alakulásáról, fejlődéséről, felvázolva a településhálózatot, az egyház, majd a néptanítók szerepét, történetírók és reformok jelentőségét, a vármegye szellemi műhelyeit, iskoláit, beszélt a magyar nyelv ügyéért vívott harcról a reformkorban, az államosítás előtti és utáni időszak közművelődési törekvéseiről. Az oktatás, kutatás meghatározó szerepe, jelentősége szépen kirajzolódott a történeti összegzésből, rávilágított arra, hogy a tudósok, kutatók minden korszakban kiemelt szerepet kaptak a társadalmi fejlődésben.

Az osztályvezető a jeles évfordulókra és elődökre emlékeztette a közgyűlést

Kölcseyné Balázs Mária emlékeztetett a nagy dilemmára: szabad-e egyáltalán a jövőről beszélni most, amikor a jelen, az egész felsőoktatás hatalmas törvényi változások előtt áll? De azonnal meg is válaszolta a kérdést, hogy természetesen szabad, sőt kell is, hiszen az oktatás, a kutatás dolga az is, hogy folyamatosan védje és népszerűsítse az értékeket, a megye hagyományait és érdekeit, mindenkor a fejlődést segítse.
- A kultúraközvetítő embereknek - s mi azoknak tartjuk magunkat - nemcsak oktatóknak kell lenniük, hanem fontos, hogy az egész megye fejlődését is szolgálják. S különösen nagy a felelősségük egy ilyen perifériás megyében, amit elkerültek a rendszerváltozás utáni nagy beruházások, ahol jellemző az elöregedés, a gyermeklétszám csökkenése, a szakemberek elvándorlása - mutatott rá az előadó. - Egy 2005-ös statisztika szerint Békés megyében legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, és folyamatosan csökken a foglalkoztatott szakemberek száma. A kultúra pedig érték, a megőrzése fontos, mert ez a fejlesztés alapja. S ahogyan Kónya István is zárta összeállítását, a békéscsabai egyetemi karnak és az önkormányzatnak együtt kell működnie, fejlesztenie, a kutatásnak szolgálnia kell a térség felemelését.
Gondolatait Kölcseyné Balázs Mária azzal zárta, hogy bármilyen változásokat is hozzon az önkormányzati törvény módosítása, valamint az ágazati törvény, minden felelősséggel dolgozó kultúraközvetítő legjobb tudása szerint oktasson és kutasson, munkálkodjon azon, hogy ismereteit átültessék a gyakorlatba.
A tudományos testület jövőbeli lehetőségeiről Becsei József emeritus professzor tartott előadást. Mint mondta, mai világunkra egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt manapság, ebben a posztindusztriális világban be kell bizonyítani, hogy a szellemi érték nagyobb a fizikainál vagy legalább akkora, mert ezekre a tevékenységekre nagy szüksége van a társadalomnak. Másrészt viszont az egész világra kiterjedő válság nehezíti az életünket, tevékenységünket.
- Ilyenkor fel kell tenni a kérdést: van-e értelme a tudományos munkánknak? Mi persze hisszük, hogy van; hangoztatjuk, hogy a mi tevékenységünk milyen fontos. De a társadalom hajlandó-e ezt tudomásul venni, dotálni? A tudásról fontos számot adni, megismerni egymás eredményeit, de nemcsak a tudósnak kell megismernie azokat, hanem a közönséggel is meg kell ismertetni - de van-e erre megfelelő fórum? Szembesülnünk kell azzal is, hogy ma több világ, több különböző korosztály él együtt; azok az idősebbek, akik régen, egy másik világban tanultak, nem értik a mai dolgokat, értetlenül állnak előttük. A fiatalok meg őket és a régi dolgokat nem értik. Tehát legalább két, de talán még több világ is él együtt, és tudniuk kellene a különböző generációknak egymásról - hangsúlyozta Becsei professzor. - A tudományos tevékenységnek akkor van csak értelme, ha az eredményt használja a politika, a gyakorlat! E nélkül csak beltenyészet az egész, a kutató saját szórakoztatása, ha ott marad minden ismeret a dolgozatban, és senki nem olvassa el, sokszor még a bíráló sem, akkor nem sok értelme van az egésznek - szólt a figyelmeztetés.

A Jókai színház Vigadója adott otthont a tanácskozásnak

Ezután Becsei József emeritus professzor még arról beszélt, hogy mivel a szervezet tagjai különböző helyeken dolgoznak, kis közösségek összessége a testület; jónak tartja az elindított kezdeményezést, hogy tudományos műhelyeket hozzanak létre, mert ennyi embert csak kisebb közösségekben lehet működtetni. Fontosnak tartja, hogy a kutatók, tanárok tudjanak egymásról, szervezzenek klubéletet, ahol lelet előadásokat tartani, bemutatni az eredményeket. Majd kijelentette: ennek a szervezetnek az akaratán kívül semmije nincs, egy fillér nélkül dolgozik. Így mindig rákényszerül valamely intézmény kegyeire; városi vagy megyei intézmény saját gyermekének tekinthetné, évente biztosíthatna a tanácskozásokhoz helyet. A pályázatokon való részvétel hozhat megoldást, de a sikerhez ott is szakember kell, szponzorok szerzéséhez várják az ötleteket a titkárságra.
Dr. Puskás János dékán leszögezte: öt éve azon dolgoznak, hogy alkalmazott tudományokkal foglalkozó, nyitott egyetemet működtessenek a megyében, amely minél nagyobb szerepet vállal a térség fejlesztésében. A tudósok dolga meghatározni, hogy magyar találmányokat, magyar értékeket hogyan lehet hasznosítani. Magyarország gazdag ötletekben, csak az emberi agy képes hasznosítható gondolatokat kitalálni. 2008-ban keresték a kiutat, a kereteket, hogy a megyei felsőoktatás fennmaradását biztosítani tudják. A Szent István Egyetem megyénkben működő három karát október elsejétől egy karrá vonják össze, hogy a képzés megfeleljen az egyetem felsőoktatási követelményeinek, például annak, hogy az intézményben több egyetemi karnak kell lenni, mint főiskolainak.
- Nem a darabszámtól függ a minőség, hanem attól, hogyan képesek ellátni az oktatásból adódó feladatokat - hangsúlyozta Puskás János. - Fejlődés nem lesz innováció nélkül, ahhoz pedig humán erőforrás kell. Hazánkban gyakran kijelentik, hogy semmire nincs forrás, de ezzel semmit nem lehet megoldani. A felsőoktatás feladata, hogy híd legyen a kutatás, a tudomány és a gyakorlat között. Két-három év alatt elérhető, hogy az oktatás együttműködjön a gazdasági szereplők között. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a megyei felsőoktatás nem forog veszélyben.
Dr. Lipcsei Imre dékán az elhangzottakhoz annyit tett hozzá, október végére már többet tudnak arról, milyen átalakulásokat hoz az új felsőoktatási törvény, hogyan működnek a megyei intézmények az újabb belső integráció után. Hangsúlyozta: mindenesetre kiemelten kell kezelni a hagyományokat, mint például a nemzetiségi képzést, amit feltétlenül folytatni kell a megyében. Fontos törekvés az is, hogy az idevaló vagy idekötődő fiatal szakemberek visszajöjjenek munkát vállalni a megyében, ahogyan ő is visszatért, hogy itt kamatoztassa tudását.
A megyei tudományos testület közgyűlésének moderátora Árpási Zoltán tanársegéd volt.

 

Niedzielsky Katalin

 

Feltöltötte: G.E.

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: A tudomány annyit ér, amennyit hasznosít belőle a gyakorlat