A Gyulai Hadigondozó Iroda működése az I. világháború után
A hadigondozásról szóló törvények között a katonai özvegyek és árvák ellátásáról, illetve mozgósítás esetén a bevonultak családjának segélyezéséről külön-külön törvénycikkekben, a lehető legteljesebben rendelkeznek.
A Békés Megyei Levéltárban található értékes irategyüttes az I. világháború hadigondozottjainak iratait tartalmazza. Az ellátás, javadalmazás és segélyezés a dualizmus korában a hadmentességi alap kamataiból történt. A törvények végrehajtása a hadügy- illetve a pénzügyminiszter feladata volt, ők igénybe vették a közigazgatás helyi szervezeteinek segítségét is. Az igénylőket az illetékes járási tisztviselő írta össze a városi és a községi elöljárók igazolása alapján, s az alispán terjesztette föl a belügyminiszterhez jóváhagyásra. A járandóságok folyósítása a helyi hivatalok feladata volt.
Egyszeri segélyesek naplója (1921,1922)
A 1920-as évek rendeletei után az 1933-as törvénycikk a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról rendelkezett, amely rendkívül körültekintően és részletesen szabályozta a hadigondozást. Irányítását és felügyeletét a honvédelmi miniszterre bízta. Az igényjogosultságot hadigondozó bizottságok állapították meg, ezek járásonként és megyei városonként szerveződtek az első tisztviselő elnökletével. A bizottság a honvédelmi miniszter nevében határozott, fellebbviteli hatósága a honvédelmi miniszter volt. A közvetlen kifizetés a gazdasági ügyosztály hatáskörébe tartozott.
Forrás: Békés Megyei Levéltár
