A dietetika (dietetikus képzés) fejlődése hazán
Hazánkban a diétás kezelés térhódítása, az első hazai betegélelmezési rendszer kidolgozása és bevezetése dr. Soós Aladár (1890-1967) professzor nevéhez fűződik. Megalapozta a diétás szakemberek képzését. 1921-ben szervezte meg a Korányi Klinikán a pszichoterápiai és dietetikai osztályt. Munkássága során felfigyelt az individuális betegellátás előnyeire, ezáltal 1927-ben kidolgozta az „Elix rendszert"="Budapesti rendszer".
A dietetika alkalmazott táplálkozástudomány, a betegség és a beteg által előidézett anyagcsere folyamatokat vizsgálja és a dietetika alapelveit, főbb összefüggéseit tárja fel, foglalja össze.
Hazánkban a diétás kezelés térhódítása, az első hazai betegélelmezési rendszer kidolgozása és bevezetése dr. Soós Aladár (1890-1967) professzor nevéhez fűződik. Megalapozta a diétás szakemberek képzését. 1921-ben szervezte meg a Korányi Klinikán a pszichoterápiai és dietetikai osztályt. Munkássága során felfigyelt az individuális betegellátás előnyeire, ezáltal 1927-ben kidolgozta az „Elix rendszert"="Budapesti rendszer".
1930-tól a Dietetikai Intézet igazgatója 1953-ig, ahol először a Diétásnéne oktatás zajlott két lépcsőben. Először egy hathónapos képzés sikeres elvégzése után „élelmezés technikusi" bizonyítványt kapott, ahol a tantárgyak között szerepelt: táplálkozás-élettan, élelmiszertan, konyhatechnikai rendszertan, élelmezésszervezés, ügyvitel és üzemtan, magyar népélelmezési ismeretek, egészségügyi közigazgatás.
Ezt követte a „Diétásnővér-képző szaktanfolyam", mely elméleti és gyakorlati oktatásból egyaránt állt. Elméleti oktatást a Pázmány Péter Tudományegyetem Dietetikai Intézetének belgyógyászatból és dietetikából felkészült munkatársai tartották. Gyakorlati előadások helyszínéül a Korányi Klinika diétás konyhája szolgált.
1957-ben megalakult az Állami Diétásnővér-képző Iskola, mely kétéves képzés után adott diétás nővéri oklevelet. Képzésben megmaradt az elmélet-gyakorlat 50-50%-os aránya. Korszerűséget tükrözte az anatómia-élettan-kórélettan összevont oktatási módszere, melyet a Budapesti Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének munkatársai oktattak, mint például dr. Rigó János egyetemi docens, aki később megteremtette a diétás nővéri munka főiskolai szintű képzését.
1975-től főiskolai szintre emelkedett az oktatás. Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika szakán három éves képzés keretében sikeres vizsga után felsőfokú diplomát kaptak a Dietetikusok. 1975 és 1988 között a diétás nővéri oklevéllel rendelkezők lehetőséget kaptak, hogy megszerezzék a főiskolai oklevelet kiegészítő képzés formájában.
1993 és 1994-es tanévtől Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának keretében a képzés négy éves lett és mai napig négy évig tart e szakma elvégzése. Az elméleti-gyakorlati órák aránya 37%-63% lett. A gyakorlati óraszám magába foglalja a 3x4 hetes nyári, és a 13 hetes szakmai gyakorlatot is.
A dietetikus a táplálkozástudomány és a dietetika területén hivatalosan elismert személy, aki a táplálkozástudományi ismereteket az egészséges és a beteg egyének élelmezésére és oktatására alkalmazza. Diplomája terápiás dietetikusi és élelmezésvezetői, illetve élelmezésmenedzseri munkakörök betöltésére jogosítja.
Magyarországon két városban (Budapest, Pécs) szerezhető meg a dietetikusi főiskolai diploma: a Semmelweis Egyetem- és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Főiskolai Karán.
Első évben alapozó tantárgyakra kerül sor, majd a második évtől a tantervben szerepel: élelmiszer- és biokémia, élelmiszerismeret- és technológia, ételkészítési technológia és kolloidika, beteg ember lélektana, egészségpedagógia, táplálkozáspszichológia, táplálkozástudomány politika epidemiológia, háztartásökonómia, élelmezési üzemek műszaki ismerete, élelmezési menedzsment, belgyógyászati klinikai dietetika, sebészet és sebészeti klinikai dietetika, időskori dietetika, gyakorlati dietetika, csecsemő- és gyermekkori betegségek dietetikája, idegen szaknyelv, élelmezés üzemi gyakorlat, közétkeztetési ismeretek és gyakorlat, pénzügyi ismeretek.
Bobvos Anett dietetikus - Pándy Kálmán Megyei Kórház
Hazánkban a diétás kezelés térhódítása, az első hazai betegélelmezési rendszer kidolgozása és bevezetése dr. Soós Aladár (1890-1967) professzor nevéhez fűződik. Megalapozta a diétás szakemberek képzését. 1921-ben szervezte meg a Korányi Klinikán a pszichoterápiai és dietetikai osztályt. Munkássága során felfigyelt az individuális betegellátás előnyeire, ezáltal 1927-ben kidolgozta az „Elix rendszert"="Budapesti rendszer".
1930-tól a Dietetikai Intézet igazgatója 1953-ig, ahol először a Diétásnéne oktatás zajlott két lépcsőben. Először egy hathónapos képzés sikeres elvégzése után „élelmezés technikusi" bizonyítványt kapott, ahol a tantárgyak között szerepelt: táplálkozás-élettan, élelmiszertan, konyhatechnikai rendszertan, élelmezésszervezés, ügyvitel és üzemtan, magyar népélelmezési ismeretek, egészségügyi közigazgatás.
Ezt követte a „Diétásnővér-képző szaktanfolyam", mely elméleti és gyakorlati oktatásból egyaránt állt. Elméleti oktatást a Pázmány Péter Tudományegyetem Dietetikai Intézetének belgyógyászatból és dietetikából felkészült munkatársai tartották. Gyakorlati előadások helyszínéül a Korányi Klinika diétás konyhája szolgált.
1957-ben megalakult az Állami Diétásnővér-képző Iskola, mely kétéves képzés után adott diétás nővéri oklevelet. Képzésben megmaradt az elmélet-gyakorlat 50-50%-os aránya. Korszerűséget tükrözte az anatómia-élettan-kórélettan összevont oktatási módszere, melyet a Budapesti Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének munkatársai oktattak, mint például dr. Rigó János egyetemi docens, aki később megteremtette a diétás nővéri munka főiskolai szintű képzését.
1975-től főiskolai szintre emelkedett az oktatás. Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika szakán három éves képzés keretében sikeres vizsga után felsőfokú diplomát kaptak a Dietetikusok. 1975 és 1988 között a diétás nővéri oklevéllel rendelkezők lehetőséget kaptak, hogy megszerezzék a főiskolai oklevelet kiegészítő képzés formájában.
1993 és 1994-es tanévtől Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának keretében a képzés négy éves lett és mai napig négy évig tart e szakma elvégzése. Az elméleti-gyakorlati órák aránya 37%-63% lett. A gyakorlati óraszám magába foglalja a 3x4 hetes nyári, és a 13 hetes szakmai gyakorlatot is.
A dietetikus a táplálkozástudomány és a dietetika területén hivatalosan elismert személy, aki a táplálkozástudományi ismereteket az egészséges és a beteg egyének élelmezésére és oktatására alkalmazza. Diplomája terápiás dietetikusi és élelmezésvezetői, illetve élelmezésmenedzseri munkakörök betöltésére jogosítja.
Magyarországon két városban (Budapest, Pécs) szerezhető meg a dietetikusi főiskolai diploma: a Semmelweis Egyetem- és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Főiskolai Karán.
Első évben alapozó tantárgyakra kerül sor, majd a második évtől a tantervben szerepel: élelmiszer- és biokémia, élelmiszerismeret- és technológia, ételkészítési technológia és kolloidika, beteg ember lélektana, egészségpedagógia, táplálkozáspszichológia, táplálkozástudomány politika epidemiológia, háztartásökonómia, élelmezési üzemek műszaki ismerete, élelmezési menedzsment, belgyógyászati klinikai dietetika, sebészet és sebészeti klinikai dietetika, időskori dietetika, gyakorlati dietetika, csecsemő- és gyermekkori betegségek dietetikája, idegen szaknyelv, élelmezés üzemi gyakorlat, közétkeztetési ismeretek és gyakorlat, pénzügyi ismeretek.
PTE-ETK SE-ETK
Bobvos Anett dietetikus - Pándy Kálmán Megyei Kórház
Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet
Szóljon hozzá a fórumon!: A dietetika (dietetikus képzés) fejlődése hazán
