271 évvel ezelőtt lépett trónra Mária Terézia
Mária Terézia (1717–1780) édesapja, III. Károly 1740. október 20-i halálát követően a Pragmatica Sanctióban rögzített nőági öröklési rendnek köszönhetően léphetett trónra. Uralkodása megkezdése évében három kisleány édesanyja volt, a későbbiekben összesen tizenhat gyermeke született Lotharingiai Ferenc István hercegtől (velük létrejött a Habsburg–Lotharingiai-ház).
Mária Terézia koronázásakor.
Elefántcsont lapocskákra festett korabeli (1745) ábrázolás
1741-ben a magyar nemesek elhíresült, „Életünket és vérünket!” közfelkiáltásuk után 11 huszár ezreddel harcoltak a trónért az osztrák örökösödési háborúban. Az 1760-ban életre hívott magyar királyi nemes testőrség a későbbi érvényesülés lehetőségét, a bécsi udvari körökbe való bejárást kínálta a vidéki köznemesség számára. A testőrkülönítménybe a Békés vármegyei rendek is ajánlottak néhány reményteljes ifjút. Az uralkodónő 1767-ben kiadott úrbéri pátense részletesen szabályozta a jobbágyi szolgáltatásokat, valamint a földesúri kiváltságok rendjét, célja a paraszti kiszolgáltatottság mérséklése volt. Az 1777-ben bevezetett Ratio Educationis átformálta az oktatásügy addigi rendszerét, tankötelezettséget írt elő, szabályozta az iskolai élet rendjét alap-, közép- és felsőfokon is. Ugyancsak 1777-ben került sor a nagyszombati egyetem Budára való áthelyezésére, ahol számos Békés megyei származású és kötődésű ifjú is szerzett filozófiai, jogi, orvosi végzettséget. Mária Terézia felkarolta a szegény- és árvaügyet, az egészségügyi alapellátást is minél szélesebb körhöz kívánta eljuttatni. Békés vármegyében a királynő intézkedéseinek köszönhetően nevezték ki 1770-ben az első állandó vármegyei főorvost, Wisinger Károlyt. Mária Terézia rendelkezései hatására korszerűsödött a közigazgatás, igazságszolgáltatás, új szabályokhoz igazodott a helytartótanács működése is. A királynő számos eredeti, saját kezű aláírással ellátott leiratát őrzi a Békés Megyei Levéltár gazdag, XVIII. századi nemesi közgyűlési iratsorozata. A megyei parasztok úrbéri kérdőpontokra adott válaszait a levéltár Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből c. tanulmánykötete összegzi. (A kiadvány teljes szövege olvasható a www.bekes-archiv.hu honlapon, a Kiadványok menüpont alatt.)
Forrás: Bíró Györgyné dr.