Nyilatkozat a napi kötelező testnevelésóráért - Szent-Györgyi Albert Emlékkonferenciának adott otthont Békéscsaba

A november 20-ai rendezvényen a Nobel-díjas orvos, biokémikus életének és munkásságának felelevenítése mellett a mai magyar ifjúság egészségi állapotáról és a mindennapi mozgásnak a fiatalokra gyakorolt hatásáról szóló előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. A konferencia zárásaként a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben egyebek mellett a napi testnevelésórák kötelező bevezetését sürgették.

Mindössze három olyan személy (Szent-Györgyi Albert 1937, Hevesy györgy 1943, Kertész Imre 2002) kapott Nobel díjat, akik nem csak magyar származásúak voltak, de magyar földön végzett munkásságukért vehették át az elismerést. Közülük Szent-Györgyi Albertet (1893-1986) orvosi és élettani Nobel díjjal jutalmazták, ",,...a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért...". Az orvos-biokémikus életútjáról szombaton délelőtt prof. dr. Czeizel Endre orvos-genetikus tartott előadást, aki korábban levelezésben állt Szent-Györgyivel, sőt annak családfáját is kutatta. Czeizel olyan kevésbé ismert tényeket mesélt a tudósról, mint például: harmadikos korában éppen természetrajzból bukott, s iskolás éveinek kezdetén kifejezetten rossz tanuló, ugyanakkor kitűnő sportoló volt. Fővárosi egyesületekben focizott és középcsatárként bekerült az ifjúsági válogatottba is. Bár később abbahagyta a labdarúgást, számos más sportot űzött. Minden érdekelte, ami szebbé teheti az életet, s vallotta, hogy a sport képezi az egészség alapját.

Sokan azt gondolják, az egészségért elsősorban a gének a felelősek, ezt a tévhitet cáfolta dr. Kovács József a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató főorvosa, aki az egészségtudatos magatartásról tartott előadást. Ebben egyebek mellett elhangzott, hogy az egészséges élet kialakulásában meghatározó szerep jut a mozgásnak és a táplálkozásnak.

A Nobel díjas tudós életét és munkásságát bemutató előadások után Szent Györgyi inspirációk címmel kiállítás nyílt a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium művészeti képzésben részt vevő diákjainak és művésztanárainak alkotásaiból. A délutáni programban pódiumra lépőktől lesújtó képet kapott a hallgatóság a magyar fiatalok egészségi állapotáról. Többek között kiderült, hogy hazánk világviszonylatban második helyen áll a serdülőkori öngyilkosságok számát tekintve. Elhangzott továbbá, hogy a magyarok több, mint negyven százaléka túlsúlyos, és a tanulók 70-80 százaléka csak tanórán sportol. Több szakember is kijelentette, hogy az ország jövője attól függ, lesznek-e egészséges emberek. Ehhez pedig mindenképpen szükség van a rendszeres mozgásra, mert a mindennapos testnevelés felkészít a minőségi életre, a cselekvő, aktív életmódra.

Sokan azt gondolják, az egészségért elsősorban a gének a felelősek, ezt a tévhitet cáfolta dr. Kovács József a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgató főorvosa

Magyarország világviszonylatban korábban mindig élen járt az iskolai testnevelésben, hiszen 1868-ban Eötvös József az elemi és polgári iskolákban; 1883-ban Trefort József a középiskolákban rendelte el a kötelező heti öt testnevelésórát. Ehhez a humán forrás is meg volt - mint ahogy prof. dr. Istvánfi Csaba, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke fogalmazott - korábban a jó testnevelő tanár igazi hungaricumnak számított. A heti öt órás, mindennapos testnevelés órákra a jelenlegi Közoktatási Törvény lehetőséget ad, de arra nem kötelez. Persze pozitív példák vannak (Békés megyében egyedül a Békéscsabai 2. Számú Általános Iskolában folyik minden osztály számára, minden nap testnevelés oktatás), ám sok tanintézmény forráshiányra hivatkozik. A konferencián az is elhangzott, egyes számítások szerint éves szinten egy gyerekre vetítve ötezer forinttal kerülne többe a kötelező napi testnevelés óra bevezetése.

A heti öt órás, mindennapos testnevelés órákra a jelenlegi Közoktatási Törvény lehetőséget ad, de arra nem kötelez

A konferencia résztvevői elfogadtak egy állásfoglalást, melyet eljuttatnak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, a sportért felelős államtitkársághoz és a miniszterelnöki titkársághoz. A dokumentum három pontban foglalja össze azokat a célokat, amelyekben a résztvevők egyetértettek:

1. Az iskolákban a mindennapos testnevelés tanrendbe állítására haladéktalanul törvényt kell alkotni.

2. A testnevelés szakfelügyeletét vissza kell állítani! Legyen szaktanácsadás, értékelés, szakmai helyi és országos továbbképzés és tanári minősítés.

3. Sürgősen városi, megyei és országos konferenciákat, konzultációkat kell szervezni a tanrendbe beiktatott mindennapos testnevelési óra megvalósításának gyakorlati lehetőségeire, módszereire, a tanári tevékenység minősítésére, az óvodai testnevelés szakszerűsítésére.

A tanácskozás végén az egyik főszervező, Laduver Ferenc középiskolai igazgató pozitívan értékelte a napot, mint fogalmazott az elhangzottak és az figyelemfelhívó állásfoglalás elősegíti, hogy elinduljon az a folyamat, amelynek eredményeként kötelezővé válhat a mindennapos testnevelés. Erre egyébként most komoly esély mutatkozik, mivel az új Közoktatási Törvény tervezetében szerepel ez a módosítás.

Rengetegen látogattak el a konferenciára

Forrás: Malatyinszki András
Feltöltő: Békés Megyei Jókai Színház Programiroda, BL

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

Szóljon hozzá a fórumon!: Nyilatkozat a napi kötelező testnevelésóráért - Szent-Györgyi Albert Emlékkonferenciának adott otthont Békéscsaba