A kastélyépítő Ybl Miklós 196 éve született

Ybl Miklós Székesfehérváron született 1814. április 5-én. Bécsben, Münchenben, Prágában és Itáliában (ahol később is megfordult) tanulta az építészetet. Az 1830-as években Pollack Mihály, majd Koch Henrik munkatársa volt. A historizáló építészet európai rangú képviselőjeként tartja számon a művészettörténet. Kezdetben romantikus stílus jellemezte munkáit, amelyeken neogótikus jegyek is feltűntek, majd – valószínűleg az itáliai tanulmányutaknak is köszönhetően – neoreneszánsz épületek terveit vetette papírra. Termékeny alkotó volt, és az utókor szerencséjére az általa tervezett magán- és középületek, templomok, kastélyok jelentős része fennmaradt. Az arisztokrácia kedvelt és megbecsült építészeként tartja számon a történelem. Az 1860-as évek elejétől pesti paloták sorát tervezte a Festetich, Károlyi, Pálffy, Dégenfeld-Schomburg, Széchenyi, Wenckheim családoknak. Ugyanebben az időszakban több vidéki kastély tervrajza is kikerült keze alól. A Károlyi család fóti, füzérradványi és parádsasvári kastélyai felújítására, illetve megtervezésére egyaránt Ybl Miklóst kérte fel. A felújított és újonnan tervezett vidéki paloták sorából kiemelkedett a Békés megyei ókígyósi Wenckheim kastély.

Mielőtt azonban rátérnénk a neves építész Békés megyét illető munkásságára, meg kell említenünk – a sok közül – néhány olyan épületet, amely méltán tette őt határainkon túl is híressé. Legismertebb általa tervezett épület a budapesti Andrássy úton álló neoreneszánsz Operaház, amelynek első vázlatai 1873-ban születtek meg, majd az épületet végleges formájában 1884-ben adták át. Közben Hild József 1876. évi halálát követően a pesti bazilika építését irányította. Ebben az időszakban épült fel Ybl tervei alapján a főváros első óriás-irodaháza, a Fővámház (ma a Corvinus Egyetem épülete) és a Várkertbazár. 1883-tól a budai Királyi Palota felújítási tervein dolgozott, de a kivitelezési munkák megkezdését már nem érhette meg.

A 19. századi Békés megye nem szűkölködött gazdag arisztokrata családokban. A Wenckheimek és az Almásyak egyaránt foglalkoztatták a tehetséges építészt, akinek emlékét ma is számos impozáns épület őrzi a megyében.

Gróf Wencheim Károly 1854-ben kérte fel a gerlai kastély terveinek elkészítésére. Az U alakú, 37 szobás épületet 1860-ban vette birtokba a család. 1869-re istálló és magtár is épült hozzá.

A szabadkígyósi kripta a 19. század '80-as éveiben épült

Az 1850-es évek második felében, romantikus stílusban épült a fáspusztai vadászkastély báró Wenckheim Béla (későbbi miniszter, majd rövid ideig miniszterelnök) megrendelésére.

Az Almásy család kétegyházi kastélya 1858-ban leégett. A felújítási tervek elkészítésére Kálmán gróf a család építészét, Ybl Miklóst kérte fel. Az eredetileg barokk épület ekkor bővült ki neoreneszánsz elemekkel és nyerte el mai, T alkot formáló alaprajzát.

Doboz község legimpozánsabb épülete az 1863-ban elkészült magtár, amely az építész egyik legérdekesebb munkája. A három emeletes magtár előtt egy szárítótorony található és a két épületet egyetlen félköríves, a második emeletig felérő boltív kapcsolja össze.

A bélmegyeri Wenckheim kastély Ybl Miklós tervei alapján készült

Békés megye korabeli székhelyén, Gyulán, 1875-ben adták át az Ybl Miklós tervei alapján felépített árvaházat.

A leglátványosabb Ybl-épület Békés megyében vitathatatlanul a szabadkígyósi (eredetileg ókígyósi) Wenckheim kastély. Az Operaházzal csaknem egy időben épült, 1875–1879 között, neoreneszánsz stílusban. A körülötte elterülő francia és angol parkot is abban az időben alakították ki. Építtetői gróf Wenckheim Frigyes és felesége gróf Wenckheim Krisztina. A pompásan és igen korszerűen berendezett kastélyt 1882. július 19-én avatták fel. Az épületben szakközépiskola működik. A megyeszékhelyen a városháza Szent István tér felöli homlokzata is Ybl Miklós tervei alapján készült.

 

Forrás: Kereskényi Miklósné (Békés Megyei Levéltár)